Határozott időtartamú munkaszerződés oldhatja meg a migránsproblémát Európában
A szingapúri modellt javasolja az Európai Unió tagállamainak Branko Milanovic, aki a Social Europe című baloldali portálnak írta meg a javaslatát. Szingapúr a sikeres felzárkózás mintapéldája mindenütt a világon, hiszen az egy főre jutó GDP-je ma már megközelíti az Egyesült Államok szintjét.
Dúsgazdag állam egy szegény régióban. Óriási a migrációs nyomás, hiszen korunkban a szegények már látják és tudják: nem is olyan messzire tőlük sokkal jobban élnek. Ráadásul a közlekedés is olcsóbb lett. A globalizáció pedig megkönnyíti a határok átlépését. A migráns munkaerőre szükség van, de a helyi lakosság nem akar más vallású más szokásokkal rendelkező bevándorló tömeget. Milyen megoldást talált ki Li Kuan-Ju, a rendszer alapítója Szingapúrban?
A migráns csak addig marad, amíg szükség van rá
Határozott idejű munkavállalói vízumot kapnak a gondosan megszűrt bevándorlók, akik maximum öt évig maradhatnak az országban. Utána menniük kell. Ha szükséges, akkor más migránsok állnak a helyükre, akiknek a vízuma és a munkavállalási engedélye szintén határozott időre szól. Lényegében ezt a modellt vette át az Egyesült Államok is, és valami hasonlót alkalmaznak a dúsgazdag Emirátusokban az Öbölben. Ez hosszú távra megoldást jelenthetne Európa számára is – javasolja Branko Milanovic. Az Egyesült Államokban élő szerb közgazdász szerint a jelenlegi rossz modell nem jelent megoldást.
Vegyünk búcsút a globalizációtól?
A határok lezárása az egyik megoldás, de ennek komoly következményei lehetnek a gazdasági növekedésre, mely amúgy is évek óta gond az Európai Unió legtöbb államában. A fejlettebb országokban tartós munkaerőhiány várható és a keleti, szegényebb uniós tagállamok munkaerő-forrásai is kimerültek. Migráns munkaerőre tehát szükség van és még inkább szükség lesz. Csakhogy a lakosság jelentős része nem kíván nagyszámú bevándorlót látni a saját városában vagy falujában.
Ez nem rasszizmus vagy idegengyűlölet
Egyszerűen kulturális jelenségről van szó – hangsúlyozza a szerző, aki szerint ezzel számolni kell mint gazdasági és politikai realitással. Ha a bevándorlók nem kapnak állampolgárságot és záros határidőn belül távoznak, akkor ez jóval kisebb társadalmi feszültséget okoz – legalábbis ez derült ki Szingapúrban és az Emirátusokban.
Nem reális ötlet Fekete Afrika felfuttatása európai pénzekből
A Szaharától délre élők lélekszáma 1980-ban még kisebb volt, mint a 15 nyugat-európai uniós tagállamé. Ma már két és félszer nagyobb. Két generáció múlva 2,5 milliárd lesz! Ilyen hatalmas embertömeget csakis évtizedek vagy évszázadok alatt lehet kiemelni a nyomorból. Migráns nyomás tehát lesz, méghozzá egyre erőteljesebb. Ha viszont cirkulál a külföldi munkaerő, akkor mindkét fél számára elfogadhatóbb megoldás születik – véli a szerző, aki a Social Europe című portálon fejtette ki a véleményét.
Mit csinálnak a németek?
A bevándorló invázió elsősorban Németországot érintette 2015-ben és alaposan felbolygatta a kedélyeket. Angela Merkel kancellár pozíciója alaposan megrendült. A probléma viszont megmaradt: hiány van ácsokból és ápolónőkből Németországban. Ezenkívül jóval több informatikusra lenne szükség – írja a Deutsche Welle közszolgálati portál, amely hangsúlyozza: alacsony a munkanélküliség Németországban. Vagyis elkelne a plusz munkaerő.
Szakemberekre van szükség
Az új bevándorlási törvény tervezetét megszerezte a Süddeutsche Zeitung. Ebből kiderül, hogy Németország a jövőben a szakemberek importjára koncentrál. Jelentősen meg akarják könnyíteni a bejutást, nehogy a szakképzett munkaerő hiánya hátráltassa a gazdaság növekedését. Jelenleg egy Unión kívüli munkavállaló csak akkor kaphat munkát legálisan Németországban, ha igazolja, hogy német állampolgár vagy más uniós polgár nem vállalja ezt a feladatot. Most ez megszűnik. A hiányszakmákban egyből munkához lehet majd jutni. Ha a bürokrácia engedi.
Sok német hivatalban nem kedvelik a külföldi munkavállalókat
A Deutsche Welle közszolgálati portál több példát is sorol arra, hogy a hivatalnokok kifejezetten kiszúrnak a bevándorlókkal, vagyis minden eszközzel nehezítik a beilleszkedésüket. Az új törvény ezen is változtatni akar. Míg Németország alkotmánya arra az alapelvre épült, hogy bevándorlókra nincs szükség, mert sok németet telepítettek ki Kelet-Európából az akkori Nyugat-Németországba, ma már más a helyzet: tartós munkaerő-hiányra kell számítani. Ennek megfelelően az új bevándorlási törvény szeretné előmozdítani a szakemberek beáramlását Németországba. Kemény politikai viták várhatók, annál is inkább, mert már folyik a kampány az európai választásokra. A fő téma épp a bevándorlás és a vele kapcsolatos problémák. Ebből a szempontból is hasznos lehet Branko Milanovic javaslata a szingapúri modellről: jöjjenek a külföldi munkavállalók, de csak meghatározott időre Európába.
Fotó: Branko Milanovic / Flickr