Tunézia mostanában nem büszkélkedhet focisikerekkel. A nemzeti válogatott nem jutott ki a brazíliai VB-re. A szövetség először Raymond Domenech volt francia kapitányt szerette volna szerződtetni. A tárgyalások sokáig eredményesnek tűntek, de aztán Domenech végül visszalépett. Egyes szkeptikus tunéziai szakkommentátorok nagy megkönnyebbülésére. Domenech, finoman fogalmazva, ellentmondásos egyéniség. Óriási szerepe volt abban, hogy a franciák 2010-es dél-afrikai VB szereplése nem csak kudarcba, hanem botrányba is fulladt. Arra még soha nem volt példa, hogy egy válogatott játékosai épp a világbajnokságon lázadjanak fel utált kapitányuk ellen. Domechet tehát megúsztuk, írják most a tuniszi sportsajtóban. De vajon jól járnak-e Georges Leekens-szel? Ő a külvilág számára kevéssé ismert, de Belgiumban e név hallatán sokan ugyanúgy grimaszolnak, mint Domenechén Franciaországban. Leekens ugyanis már kétszer bukott meg a belga válogatott élén. És ő is emberi tulajdonságai, sokak szerint „fafejű mivolta” miatt. A 98-as franciaországi VB-én azzal vétette észre magát, hogy a sorsdöntő meccsen lecserélte a belgák akkori legkreatívabb játékosát, Enzo Scifot. Nem is maradt el a kudarc. Amikor nemrég ismét kapitány lett, a jelenlegi legjobb belga játékost, Eden Hazard-t hagyta ki, „fegyelmezésre” hivatkozva. Leekens nem alkotott maradandót algériai kapitányként sem. Persze a kudarcokat egyszer siker is követheti – erre, legalábbis elméletben, van még némi valószínűség.