Bejártuk Ybl Miklós újjászületett ikonikus vízházát – mutatjuk!
Ybl Miklós építette 1875-ben, ipari létesítménynek. Az volt a tisztje, hogy a vizet felpumpálja a Budai Várba. A lényeg a kémény volt, de hogy szép legyen az építmény, a kéményt szépséges kupolába rejtették és gyönyörű kioszkot tervezett mellé az egyik leghíresebb magyar építész.
1905-ig működött gépházként, ez után kulturális programoknak adott otthont, a benne működő kávéház a budaiak egyik kedvence volt. A második világháborúban megsérült, kiürült és romlani kezdett. A 20. század végén magánkézbe került és Várkert Kaszinóként ismertük. Tavaly januárban aztán megindult a felújítása. Minden korábbinál nyitottabb funkciót kapott, közösségi térként fog működni most szombattól. A kertet, a pincét is bevonták és feladatokkal látták el. Ott is rendezvények lesznek, kiállítások, kulturális előadások. Ez lesz a város legújabb kulturális tere.
Az idáig vezető, nem éppen könnyű utat az I. kerület polgármestere, dr. Nagy Gábor Tamás ismertette. Aki büszke rá, hogy a Várkert újjáépítésével és most a Várkert kioszk vagy vízház méltó felélesztésével a legkényesebb turistaízlésnek is megfelel már az egykor oly szégyellni valóan romos környék a budai királyi kert és a vízpart között.
A Várkert bazárt és a vízházat is nem csupán helyreállították, de újra is gondolták: 21. századi funkciókkal látták el. Vagyis nem passzív értékmegőrzésről beszélhetünk, hanem fiatalos, megújuló felújításról. Ennek a nehézségeiről már Oláh M. Zoltán építész tervező és Kelecsényi Gergely restaurátor beszélt. Sok mindennel kellett megbirkózni, kezdve a szigeteléstől – hisz a Duna vízszint-ingadozásának igencsak kitett az épület – a belső terek, pince plusz emelet, a kert újragondolásán, használati funkcióval ellátásán át egészen addig, hogy kiharcolják a gyönyörű mennyezetű lodzsa beüvegezését. Amit olyan profi módon oldottak meg, hogy az üvegfalak kicsit sem zavaróak, viszont a kávézó vendégei télen is zavartalanul csodálhatják egyik oldalról a folyót, a másikról a Várat.
Az Ybl-hagyatékot ezzel együtt sikerült tökéletesen megőrizni, a homlokzaton épp úgy, mint a belső terekben – meséli Kelecsényi Gergely restaurátor. A régi elemeket megtartották, ahol kellett, kortárs elemeket adtak hozzá. Az egykori ipari épületet tökéletesen nyitottá tették, alkalmassá különböző programokra.
Az immár Ybl Budai Kreatív Ház névre hallgató egykori Vízház Szőke Gábor Miklós fiatal szobrászművész „Félúton” című kiállításával nyitja meg kapuit. Az ő alkotásai láthatók a kertben és az épület mellett is.
A több mint 140 éves és teljes körűen soha nem renovált épület felújítása a Pallas Athéné Alapítványok érdeme. A munkálatok 2017-ben kezdődtek meg, 3 millió euróból kelt új életre a ház. Az Ybl Budai Kreatív Ház pezsgő, nyitott közösségi térré vált. Helyszíne lesz kortárs kiállításoknak, a keleti kultúrát bemutató tárlatoknak, színes rendezvényeknek. Az épületet birtokba veszi a művészet: az időről időre változó kiállításokon túl Majoros Áron Zsolt szobrászművész pixelekre bontott Ybl portréja köszönti a látogatókat.
Fotó: Konkoly-Thege György