13 éves amatőr régész találta meg Kékfogú Harald kincseit Németországban

Azután profi régészek vették át a kutatást, és több mint száz régi pénzt találtak. A legrégebbi egy damaszkuszi dirham volt a 8. századból. Nemcsak pénzeket, de aranyláncokat is találtak a régészek, akik leginkább Thor isten kis kalapácsára figyeltek fel. Kékfogú Harald volt ugyanis az a dán uralkodó, aki búcsút mondott a viking isteneknek és áttért a kereszténységre a 9. században.

A harcias Harald később elfoglalta Norvégiát is, és ott is királlyá koronáztatta magát. Kékfogúnak azért hívták, mert nagyon szerette az áfonyát. A régészek szerint az ő kincstárának egy részét találhatták meg Rügen szigetén. A Balti-tenger déli részén ez a legérdekesebb viking lelet, hiszen abból a korból származik, amikor a vállalkozó szellemű skandináv harcosok áttértek a kereszténységre. A Skandináviából induló vikingek jóval távolabbra is kalandoztak Keleten: ők alapították meg Kijevben az ősi Oroszországot ugyanebben a korszakban.

A megtalált pénzek arra utalnak, hogy már abban a korban is kiterjedt cserekereskedelem folyt, hiszen a damaszkuszi dirham valahonnan a mai Közel-Keletről vagy Észak-Afrikából érkezhetett a dán királyságba. A viking harcosok nagy becsben álltak szerte a világon: Bizáncnak éppoly megbecsült zsoldosai voltak, mint a magyarok. Skandináviában és Európa keleti felében nagyjából egy időben tértek át a kereszténységre. A Kékfogú Harald király korából származó lelet épp azért értékes, mert pontosan azt a korszakot képviseli, amikor ez a vallási változás megtörtént Európa északi és keleti felén.