Észak-Korea 200 millió dollárt szerzett illegális exporttal tavaly
Az ENSZ BT tilalmi listára helyezte Észak-Korea legtöbb exporttermékét, hogy rákényszerítse a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert fegyverkezési programjának feladására. Észak-Korea viszont – a tilalmat kijátszva – 200 millió dollár értékben exportált árukat 2017-ben. Ezt állapította meg egy ENSZ-jelentés.
Különösen aggasztó, hogy Észak-Korea fegyvereket szállított Szíriába és Mianmarba. Szíriában hetedik éve tart a polgárháború, Mianmarban pedig a hadsereg hadjáratot folytat a rohingya kisebbség ellen. Hogy játszotta ki a tilalmat Észak-Korea? Kína, Oroszország, Vietnam és más államok segítségével. Az Egyesült Államok már többször felszólította Moszkvát és Pekinget: tartsák be az embargót Észak-Koreával szemben.
Oroszország viszont úgy véli: egy teljes olajembargót Észak-Korea hadüzenetként értelmezne. Erről nyilatkozott Oroszország phenjani nagykövete a RIA orosz hírügynökségnek. Az ügy előzménye az, hogy január közepén a nyugati hatalmak konferenciát rendeztek Vancouverben, ahol az olajszállítások csökkentésére szólították fel Kínát és Oroszországot. Jelenleg az a helyzet, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 540 ezer tonna nyersolaj szállítását engedélyezi Kínának és ezenkívül 60 ezer tonna finomított olajat más országoknak. Már ez is csak csepp a tengerben – közölte Alekszandr Matsegora nagykövet. Ha teljes lenne az olajembargó, akkor azt Kim Dzsongun hadüzenetként fogadná!
Természetesen lehet, hogy épp ez Washington célja. 1941-ben a japánok ellen teljes olajembargót vezettek be. Ezt követően indult meg a támadás Pearl Harbour ellen, mely kirobbantotta a háborút az Egyesült Államok és Japán között. Korea azokban az időkben a japán birodalom része volt. A tankönyvek épp az olajembargóval indokolták meg a hadüzenet nélküli támadást Pearl Harbour ellen.
Mit javasol ezzel szemben Oroszország és Kína? Az úgynevezett kettős befagyasztási programot. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy Észak-Korea leállítaná a nukleáris és rakétakísérleteket, cserébe pedig az USA és Dél-Korea nem rendezne nagy hadgyakorlatokat, melyeket Phenjanban közvetlen háborús fenyegetésnek tartanak. Trump amerikai elnök telefonon rendszeresen egyeztet Hszi Csin-ping kínai államfővel a koreai helyzetről. Korábban Putyin orosz elnökkel is konzultált erről, de amióta az amerikai-orosz kapcsolatok a mélypontra jutottak, ez megszűnt. Washington pedig nyíltan azzal vádolja Moszkvát: megszegi az olajembargót, melyet pedig maga is megszavazott az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az amerikai hírszerzés szerint Nahodka kikötőjében töltik fel a tankhajókat, melyek aztán más országok zászlói alatt olajat szállítanak Észak-Koreába. Trump amerikai elnök már többször is megelőző csapással fenyegette meg Észak-Koreát, de a katonák mindeddig sikeresen lebeszélték erről. Mindenfajta katonai akció könnyen nukleáris konfliktussá fajulhatna a sűrűn lakott Koreai-félszigeten, és ennek hatása felmérhetetlen lenne az egész térség számára.