Hivatalosan is elindult a külhoni magyar családok éve

A szülőföldön tudjanak biztonságban, nyugalomban élni a külhoni magyarok. Ez az elsődleges célja a 2012-ben indult tematikus éveknek, melyeket a nemzetpolitikai államtitkárság szervez. Most elkezdődött a legújabb ilyen év, mely a külhoni magyar családokról, illetve hozzájuk szól. Mert – mint a megnyitón elhangzott – , a család játssza a legfontosabb az identitás megszerzésében.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság az EMMI-vel közösen szervezi az év programjait, a lebonyolító a korábbi tematikus évek esetében már jól bizonyított Bethlen Gábor Alap Zrt. A nemzetépítésben új szakasz következik, hiszen Magyarország olyan gazdasági helyzetben van, hogy nemcsak az anyaországban, hanem a külhoni régiókban is segíteni tud – idézte a miniszterelnököt megnyitójában Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.

Szilágyi Péter
Szilágyi Péter

A tematikus évek fókuszában kezdetben kulturális, majd az elmúlt években gazdasági területek álltak, 2016 például a külhoni fiatal vállalkozók éve volt. A külhoni családok évét novemberben hirdette meg a MÁÉRT, 1 milliárd forintos kerettel. Közben folytatódik a korábbi projektek finanszírozása is, erre 500 millió forintot szántak – sorolta Szilágyi Péter.

A külhoni családok éve sok elemből áll össze. Ezek egyike a kutatás, a nemrégiben alakult Knopp Mária Kutatóintézet a Népesedésért és a Családokért a többi között a külhoni magyar-magyar, illetve magyar-külföldi házasságkötéseket, a gyermekvállalási kedvet, a fiatal családokat érintő problémákat vizsgálja.

Másik elem a pályázatok. Hirdetnek ilyent például a külhoni magyar vállalkozásoknak családbarát rendezvényekre, családbarát helyiségek kialakítására, napközik, táborok szervezésére. De lehet majd pályázni szakmai gyakorlat, betanítás támogatására helyben, ez több száz diákot érinthet. A nem mezőgazdasági vállalkozások 3-6 millió, a mezőgazdaságiak 3 – 4,5 millió forintra tarthatnak igényt az összesen 500 milliós keretösszegből. A kiírás időpontja február – március.  De lesz pályázat a külhoni magyar kisközösségeknek is, családbarát közösségek megteremtésére – ezen települési önkormányzatok, civil szervezetek, egyházi közösségek indulhatnak, a keretösszeg itt 200 millió.

Újabb elem az egészségügyi intézmények támogatása, ennek végső célja az anyaországihoz hasonló védőnői hálózat létrehozása az egész Kárpát-medencében. Fontosak a képzések, körutak is, együttműködve olyan partnerszervezetekkel, mint a Ringató-képzés, a Magyar Védőnők Egyesülete, az Otthon Segítünk Alapítvány – mondta Szilágyi Péter.

20180202_magyar_csaladok_0013_k

A külhoni magyar családok évének fontos pillérét alkotják a rendezvények is: február 17-én családi nap lesz az Országházban és ide tartoznak a kolozsvári, marosvásárhelyi magyar napok is – sorolta a helyettes államtitkár. De lesznek táborok a fiataloknak az önkéntesség, a közösségépítés jegyében, jutalmazni fogják az év külhoni családbarát vállalatát és kezdőcsomagot is összeállítanak a külhoni magyar családoknak is járó anyasági támogatáshoz. Ebben az olyan alapdolgok mellett, mint a lázmérő, a pelenka, a takaró magyar mesekönyvek is lesznek.

A külhoni magyar családok évében folytatódik a kárpát-medencei óvodafejlesztési program is, ezúttal az óvodák építése és felújítása mellett óvodapedagógusok és gyógytornászok képzése áll a fókuszban. A cél az, hogy a program végére minden magyar gyermek tudjon magyar intézménybe járni.

Illés Boglárka
Illés Boglárka

Az EMMI örömmel működik együtt a Nemzetpolitikai Államtitkársággal a most indult tematikus év eseményeiben, hisz az együttműködés erő, nem a másiktól vesz el – mondta Illés Boglárka, az Emberi Erőforrások Minisztériuma ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkára. A magyarországi Családok éve – 2018 programmal jól összeköthető a külhoni magyar családok éve. 2018 január elsejétől a köldökzsinór program keretében a külhonban született magyar gyermekek után is jár a 42.500 forintos babakötvény (fiatalok életkezdési támogatása) és a 60 ezer forintos anyasági támogatás. A cél az, hogy a termékenységi mutató 2030-ra a mostani 1,5-ről 2 fölé nőjön, vagyis gyarapodó nemzet legyen a magyar – emelte ki Illés Boglárka. Erre szerinte jó az esély, hisz 2010 óta egyre többen kötnek házasságot és egyre kevesebben válnak el, a fiatalok túlnyomó többsége pedig egyértelműen házasságban, családban képzeli el a jövőjét.

Fotó: Bocskay Zsolt

 

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez