Függetlenség vs. integráció – konferencia Katalóniáról Budapesten

Az ibériai országban kialakult helyzet elemzésére felkért szakértők közül először Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a jogi kérdéseket elemezte. Mint említette, a jogi környezet nem kedvez a katalán függetlenségnek. Míg például a skót népszavazás Nagy-Britannia törvényei alapján jogszerű volt, a spanyol alkotmány ilyet nem enged, így az októberi népszavazás illegális volt. A törekvéseket a nemzetközi jog sem támogatja és nincs meg a világ szimpátiája se.

Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója az esetleges függetlenség gazdaság következményeit mutatta be. Mint említette, nemrég jött vissza Barcelonából, ahol katalánul beszélnek, a feliratok katalánul vannak, megjelennek katalán nyelvű újságok, katalán tévé, katalán rádió van – mindez állami pénzből. A börtönbe zárt, illetve a Brüsszelbe menekült politikusok szabadon kampányolhattak az újraválasztásukért. Véleménye szerint el kéne küldeni néhány függetlenségpárti katalán politikust olyan országokba, ahol valóban elnyomás van. A társadalom nagyon megosztott Katalóniában: 45% teljes mértékben függetlenségpárti, 45 % egyértelműen maradna Spanyolországban és van 10% ingadozó,  ők döntik el az eredményt.

A szakértő kiemelte,hogy véleménye szerint Katalónia önálló országként sokat veszítene gazdasági erejéből, életszínvonala jelentősen csökkenne. Sokat ártott Katalóniának, hogy a népszavazás hatására rengeteg cég – legalábbis papíron – elköltözött. Amennyiben valóban elköltöznek, akkor úgy 150.000 munkahely szűnne meg. A nagy bankok áttették a székhelyüket Madridba, azzal a megjegyzéssel, hogy vissza se fognak jönni. E lépésnek az előzménye volt az is, hogy sok százezer katalán megszüntette a számláját ezeknél a bankoknál. Szintén kárt okoz, hogy a spanyolok elkezdték bojkottálni a katalán termékeket, míg a katalánok a spanyol árut. A folyamat kontraproduktív, mivel a katalán áruknak körülbelül 60%  a Spanyolországon belüli “importigénye”.

Nagy Sándor Gyula szerint 20-30 évbe telne, míg a független Katalónia kiegyensúlyozná a kiválás okozta  veszteségeket. Véleménye szerint független Katalónia nem fog létrejönni, nemcsak a spanyol jog és a spanyol állam akár katonai beavatkozása miatt, hanem azért is, mert katalánok is beletörődnek ebbe. A mostani eseményeknek egy, a barcelonaiak számára kedvező eredménye volt – az elviselhetetlen turistaáradat csökkent.

Dabis Attila, a Kisebbségi Jogvédő Intézet nemzetközi koordinátora a tavaly decemberi előrehozott választásokról és az új katalán kormány várható összetételéről beszélt. 2014-hez képest csaknem 217.000-rel nőtt a függetlenségpártiak száma és jelentősen nőtt a szavazók száma. Jelenleg a 135 tagú katalán parlamentben 3 pártból összesen 70 függetlenségpárti képviselő van – ebből 3 börtönben, 5 Brüsszelben, így valójában nincs meg a szükséges többség. Bár a függetlenségpártiak azt szeretnék, valószínűleg megvalósíthatatlan, hogy a Brüsszelben tartózkodó Carles Puigdemont legyen újra a katalán kormányfő. Dabis Attila szerint hosszan elhúzódó válságra kell számítani.