Modern amazonok – egy falu Egyiptomban, ahol a nők az urak

El-Szamahát azoknak a nőknek álmodták meg, akik újjá akarják építeni az életüket a férjük elvesztése után. Legyenek akár özvegyek, akár elváltak.

A falu kétórányi autóútra fekszik az ősi és gyönyörű Asszuántól Felső-Egyiptomban. Esélyt kínál a nőknek és a lányoknak arra, hogy egy patriarchális társadalom előítéleteitől szabadon, függetlenül tervezzék újra az életüket. A környéken nem is hívják máshogy a települést, mint a nők falujának.

A sivatagban vagyunk, a szomszéd falu sok kilométerre fekszik innét. A földszintes házakban csak nők élnek. Vagy majdnem, de erről majd később. Olyan az egész, mint az amazonok világa a görög mitológiában. Az egykori harcosnők földjéről is kitiltották a férfiakat. A mostani utódok is valódi harcosok – csak éppen más fajta harcot vívnak.

Könnyebb az élet, ha olyanok közt vagy, akik törődnek veled – mondja egyikük, Nazira Musztafa a News Deeply újságírónőinek. Ő volt az első betelepülők egyike. Azt meséli, a falu neve, el-Szamaha a tolerancia szó arab megfelelőjéből jön. Ő maga egyből jól érezte magát itt, kapott házat, földet, kecskét, vizet. Biztonságot.

El-Szamahát a kormány alapította még 1998-ban. Pontosabban a mezőgazdasági minisztérium az ENSZ világélelmezési programjával karöltve. Azzal a céllal, hogy esélyt adjanak az özvegy és elvált nőknek Felső-Egyiptomban arra, hogy eltartsák magukat és a gyermekeiket egy támogató közösségben.

Az egyiptomi törvények elvben védik a nők jogait, ám annyi a joghézag, hogy az elvált férj vagy az elhunyt házastárs családja könnyen kiforgathatja a vagyonukból őket. Azoknak a nőknek pedig, akik eleve szegénységben éltek, semmijük nem marad. Mindeközben gyorsan nő a válások száma Egyiptomban: 2015-ben például egyetlen év alatt több mint 10 százalékkal ugrott meg.

women-only-house

El-Szamaha fejlesztési programként indult, 303 nő költözött oda, amikor létrehozták. Mindegyiküknek biztosítottak házat, földet, kecskéket, teheneket, bivalyokat és más állatokat, hogy etetni tudják a családjukat és a tej, a termények eladásából pénzhez jussanak. A jelzálogot a kormány szubvencionálja, így 80 százalékkal alacsonyabb, mint Egyiptom többi részén.

Nazina Musztafa, aki most 52 éves, 16 évvel ezelőtt került ide. “Elváltam. El tudják képzelni, mit jelent két fiú anyjának lenni bármiféle jövedelem nélkül?” Hallott a faluról, elhatározta, hogy ide költözik. Ma tyúkokat tenyészt és minden tojást, minden húst, amit nem maguk esznek meg, a piacra visz.

“A városban néha unalmas az élet. Sokan feszültek, az árak az egekben vannak, az utcák túlzsúfoltak. Itt valamivel jobban élünk. Kevesen vagyunk, ismerjük egymást.”

El-Szamaha sok tekintetben tipikus egyiptomi falu. Van iskolája, mecsetje, egészségügyi központja, péksége, ivóvize, postája, ifjúsági klubja. De miközben másutt az országban többnyire a férfiak hozzák a döntéseket és keresik a kenyeret, itt a férfiak kisebbségben vannak: vagy gyerekek, vagy máshonnét érkezett építőmunkások.

“Ez a falu jól példázza, mennyire erősek a felső-egyiptomi asszonyok, mennyire jól tudják rendezni a saját dolgaikat” – mondja Szafinaz Ibrahim, a Dél Asszonyai nevű asszuáni nonprofit szervezet vezetője. “A sivatagban élnek, kemény körülmények között, mégis túlélnek mindent, hogy fel tudják nevelni a gyermekeiket.”

Míg Musztafa a kezdetek óta itt van, az 53 éves Nora Hamed csak három éve érkezett. Férje halála után nem maradt semmije – sem otthona, sem állása. A testvérei hozták ide Kom Ombóból. “12 ezer egyiptomi fontért vettem ezt a házat (mai árfolyamon 178 ezer forint). Ez volt az összes pénzem. Azért jöttem, mert új kezdetben bíztam.” Ma már az otthonának érzi a női közösséget.

De a falu, mely kezdetben menedék volt, ma már olyan problémákkal néz szembe, melyek miatt néhányan tovább menekülnek. Gondok vannak a csatornázással, az öntözőrendszerrel, melynek kiépítésekor figyelmen kívül hagyták a magas talajvízszintet. Az áradások így szennyvizet nyomnak az ivóvíztározóba, a házakba, az utcákra. Többen a hiányos infrastruktúra miatt mentek el, mások meg azért, mert úgy érzik: a falu a világ végén van. De akadtak olyanok is, akik újból férjhez mentek és új életet kezdtek. A távozók házát és földjét csak újabb özvegyek vagy elvált nők vásárolhatják meg.

Az eredeti 303-ból most 230-an élnek el-Szamahában. Az agrárminisztérium illetékese azt ígéri, hogy az ENSZ-szel közösen megoldják a vízproblémákat, újra olyan lakható hellyé változtatják a falut, mint amilyen a kezdetekkor volt.

Az amazon-mítosszal ellentétben itt nincsenek törvények, melyek kitiltanák a férfiakat a településről. Több nővel ott él a felnőtt fia is és vannak olyan lányok, akik  hazaköltöztek a férjeikkel együtt. Idővel a falu valószínűleg ugyanolyan lesz, mint a többi Egyiptomban. De ma még az ott élő nők nagyobb szabadságot és függetlenséget élveznek legtöbb honfitársnőjüknél. “Bármit megtehetek, ami csak akarok” – magyarázza a 11 éves Aja, aki nemrégiben költözött ide a mamájával és a testvéreivel. “Még focizhatok is, ha ahhoz van kedvem.” A kislány új otthonában, ahol eltökélt nők veszik körül, álmodni is mer. Orvos szeretne lenni, hogy meggyógyíthasson mindenkit.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez