Népszavazás a függetlenségről az iraki Kurdisztánban
Bár szinte mindenki ellenzi a népszavazást belföldön és külföldön egyaránt, de Maszud Barzani, az iraki Kurdisztán feje meg akarja rendezni a referendumot hétfőn. Bár egy küldöttség tárgyal Bagdadban, de ettől függetlenül a népszavazást megtartjuk! – közölte Barzani tanácsadója a sajtóval.
A bagdadi központi kormány többször is elítélte a népszavazást, melyet az alkotmánybíróság törvénytelennek ítélt. Már megvan az első szankció is: a bagdadi kormány kérésére Irán bejelentette, hogy törli légijáratait az iraki Kurdisztán irányába. Irak másik szomszédja, Törökország is hevesen kikelt a népszavazás ellen. Ankarában a parlament meghosszabbította azt a felhatalmazást, melynek értelmében a török hadsereg beavatkozhat Szíriában és Irakban. Törökországban igen jelentős kurd kisebbség él – éppúgy, mint Iránban és Szíriában – így az iraki kurdok népszavazása láncreakciót indíthat el a térségben.
A kurdok fő szövetségese, az Egyesült Államok sem támogatja a népszavazást. Izrael az egyetlen külföldi állam, mely támogatásáról biztosította Barzani elnök kezdeményezését a függetlenségi népszavazásról. Ha ugyanis létrejönne valamiféle kurd állam, akkor Izrael fő ellenfelei: Irán, Szíria és Irak alaposan meggyengülnének.
Barzani elnök úgy nyilatkozott, hogy ha a kurdok többsége a függetlenségre szavaz, akkor sem kiáltják ki azonnal azt, hanem tárgyalásokat kezdenek Bagdaddal. Irak már csak azért sem fogadja el a kurd függetlenséget, mert a kurdok maguknak követelik az olajvidék fővárosát, az 1,2 millió lakosú Kirkukot. Régebben itt kurd többség volt, de Szaddám Huszein sok arabot telepített be. A betelepített arabok jelentős része azonban időközben távozott Kirkukból – a kurd milíciák nem éppen barátságos felszólítására. A hírek szerint újra a kurdok vannak a legtöbben Kirkuk városában. Utánuk nem is az arabok, hanem a turkomán kisebbség következik. Őket a törökök honfitársaiknak tekintik. Ezen a címen tehát a török hadsereg beavatkozhat Kirkukban. Washingtonban pedig a közel-keleti politika irányítói foghatják a fejüket, hiszen mind a három érintett fél: a kurdok, a törökök és Irak az USA legjobb szövetségesei. Mi lesz, ha az Amerikától kapott fegyvereiket egymás ellen fordítják?
Fotó: Kirkuk / eaworldview.com