A hekkerbotrányok ellenére külföldön nyomul az orosz informatikai óriás
Putyin elnök is beismerte, hogy “egyes hazafias orosz hekkerek ” beavatkozhattak tavaly a választási kampányba az Egyesült Államokban.
Macron francia elnök ugyanezzel vádolta meg az orosz hekkereket, épp Putyin látogatása kapcsán. Németországban tűzfalat hoznak létre az orosz hekkerek ellen az őszi választások tisztaságának védelmére. Mindennek ellenére az orosz informatika óriása, az 1C úgy határozott: külföldön nyomul előre. Már szerzett is ügyfeleket Németországban, az Egyesült Államokban és Kínában.
A kis és közepes vállalatokat célozzák meg, hogy meghódítsák a piacot
Ezt a taktikát követte az 1C Oroszországban is. A nagy cégek undorodtak a számítógépektől – emlékezik vissza az alapító elnök. Borisz Nuralijev épp a nagy Szovjetunió bukása évében alapította meg informatikai cégét, mely olcsó könyvelőprogramokat kínált. A most 58 éves Nuraljev tudta, hogy mit csinál: korábban a központi statisztikai hivatal informatikai szakértője volt. Mérlegképes könyvelő, vagyis tudja, hogy mi kell a cégek számviteléhez. A könyvelők valósággal könyörögtek a főnököknek, hogy vegyenek már 1C programot, mert azzal könnyebben megy minden. A kis cégek után jöttek a nagyok is, melyek a gazdasági válság idején megtanulták: komoly pénzeket tudnak így megspórolni. Aztán jöttek a szankciók. Az orosz kormány pedig kiadta a jelszót: használj hazai technikát! Az 1C gőzerővel nyomult előre. A New York-i Bloomberg hírügynökség 2,4 milliárd dollárra teszi az 1C értékét. Minthogy Borisz Nuraljev, az alapító atya a részvények felének tulajdonosa, így az ő vagyona 1,2 milliárd dollár lehet. A még csak 58 éves alapító atya immár nem éri be a hatalmas orosz piaccal, hanem meg akarja hódítani a világot is. Ez persze nem problémamentes vállalkozás.
Ukrajnában betiltották az orosz IC-t, mely a kormány szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent
Moszkva és Kijev viszonya a Krím-félsziget annektálása óta (2014) igen ellenséges. Ukrajna fővárosában különösen gyanakszanak az orosz informatikára, melyet a hírszerzés kinyújtott karjának tekintenek. Ezért állami intézményényeknek tilos az 1C- szoftver alkalmazása! Dehát ott a magánszektor. Sok kis és közepes vállakozó számára az 1C könyvelő programjai sokkal kézenfekvőbb választást jelentenek, mint a SAP vagy az Oracle jóval drágább szoftverjei. Végülis Ukrajna is a nagy Szovjetunió része volt, könyvelési technikája sokkal jobban hasonlít Oroszországéhoz, mint Nyugat-Európáéhoz vagy az USA-éhoz. A kedvező árról már nem is beszélve.
Persze az 1C központjában is tisztában vannak azzal, hogy az EU és az USA nem az ő célközönségük, hiszen ott is sokan nemzetbiztonsági kockázatot láthatnak bennük. Különösen most, hogy Amerikában Trump elnök orosz kapcsolatait firtatják. A cél tehát az úgynevezett harmadik világ. A feltörekvő országokban rengeteg új kis és közepes vállakozás jön létre naponta. Nekik kínál olcsó és könnyen használható könyvelési szoftvert az orosz 1C. Sikerül-e külföldön is olyan eredményt elérni, mint Oroszországban? Ez erősen kétséges, hiszen sok helyen nemzetbiztonsági kockázatot láthatnak az orosz szoftverekben. Csakhogy az 1C üzletkötői erre egy kérdéssel felelnek: vajon az amerikai vagy európai szoftverekben nincs ugyanilyen nemzetbiztonsági kockázat?