Trump Szaúd-Arábiában – figyelmeztetés Iránnak

Rex Tillerson azt követően nyilatkozott, hogy Iránban Hasszán Rohani elnök megnyerte a választásokat. A mérsékelt politikus volt, aki elérte Irán megállapodását a hat nagyhatalommal és ezzel megszüntette a karantént, mely az 1979-es iszlám forradalom óta akadályozta az ország fejlődését. Irán békét akar – hangsúlyozta Rohani elnök újraválasztását követetően. De nem tűri el a fenyegetést és a megaláztatást. Az Európai Unió, Oroszország, Kína és Szíria gratulált Rohani elnöknek az újraválasztásához.

Az USA azonban visszatérni látszik régi politikájához, mely szembenállást jelent Iránnal és szövetségeseivel. Trump elnök Szaúd-Arábiában részt vesz a muzulmán országok vezetőinek tanácskozásán. Ezen 50 állam irányítói hallgathatják meg az USA elnökét arról, hogy valójában mi is az Egyesült Államok álláspontja az iszlamista terrorizmus ügyében. Korábban az USA közel-keleti szövetségesei közül többen is meglehetősen aktívan támogatták az Iszlám Államot, mely Szíria és Irak területén működik. Irán viszont Aszad sziriai elnök egyik legfőbb támasza a térségben, miközben Szaúd-Arábia az ellenfelek közé tartozik.

Adel al-Dzsubeir külügyminiszter azzal vádolta meg Iránt, hogy terrorista hálózatot működtet a Közel-Keleten, melynek legfőbb ereje a Hezbollah Libanonban. Ez a síita milícia aktívan támogatja Aszad elnököt a polgárháborúban. Közben az USA 390 milliárd dollár értékben ad el fegyvereket Szaúd-Arábiának, mely Jemenben nyílt háborút folytat a síiták ellen. Ezek után aligha valószínű, hogy a béke hamarosan bekövetkezne a Közel-Keleten.

Trump elnök Szaúd-Arábia után Izraelbe látogat, mely a közel-keleti konfliktusban szembenáll Iránnal. Azután Európa következik az amerikai elnök első külföldi körútján: Trump résztvesz a G7 nagyhatalmak és a NATO csúcsértekezletén. Itt vita várható Oroszország szerepének megítéléséről. Az USA az orosz fenyegetésre hivatkozva akar fegyvereket eladni a NATO-tagállamoknak, melyek közül többen nem érzik oly nagynak az orosz fenyegetést (Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország vagy éppen Magyarország). A francia titkosszolgálat egyik exfőnöke azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy az orosz fenyegetés eltúlzásával csak a NATO szükségességét akarja megindokolni. A NATO-ra pedig csak azért van az USA-nak szüksége, hogy fegyvereket adhasson el Európában. Donald Trump ugyan békülékeny húrokat pengetett Oroszország kapcsán választási kampánya idején, de hatalomra kerülve minden idők legnagyobb katonai költségvetését akarja elfogadtatni Washingtonban –  épp az orosz fenyegetésre hivatkozva.

Fotó: state.gov