Az iszlamista terrorizmus elleni harc szakértője Trump új embere
Herbert Raymond McMaster tábornok, az új nemzetbiztonsági főtanácsadó Irakban és Afganisztánban harcolt az al-Kaida illetve a tálibok ellen.
Petraeus tábornok volt a parancsnoka mind a két helyen, ahol az amerikaiaknak nem reguláris csapatokkal, hanem fanatikus felkelőkkel kellett megküzdeniük. Az eredmény meglehetősen felemás, hiszen sem Irakban, sem pedig Afganisztánban nincs nyugalom azóta sem, hogy McMaster tábornok ott szolgált. Sőt azon a területen, ahol a tábornok személyesen kitüntette magát 2004-ben Irakban, jelenleg az Iszlám Állam fekete lobogóját lengeti a szél…
A most 54 éves tábornok első kitüntetéseit 1991-ben kapta, amikor a Sivatagi viharnak nevezett hadműveletben az amerikaiak visszafoglalták Kuvaitot Iraktól. A Szaddám Huszein elleni következő háborúban is részt vett McMaster tábornok, aki Afganisztánban is szolgált, ahol a tálib rendszert ugyan megdöntötték, de a fanatikus iszlamista terroristák azóta is bizonytalanságban tartják az országot. Az új nemzetbiztonsági tanácsadó szerint Amerikának több pénzt kell költenie a hadseregre, mert “különben az nem lesz képes megvédeni az országot és annak stratégiai érdekeit”. Az USA évente több mint 600 milliárd dollárt költ katonai célokra – messze többet, mint bármely más állam a világon.
A tábornok eddig egy katonai tervezőcsoportot vezetett, vagyis a stratégia az egyik erőssége. John McCain republikánus szenátor, aki élesen bírálta Trump Oroszország-politikáját és örvendezett az előző nemzetbiztonsági tanácsadó bukásán, örömmel üdvözölte McMaster tábornok kinevezését. Az új nemzetbiztonsági tanácsadó korábban könyvet adott ki a vietnami háborúról, és ebben a politikusokat hibáztatta a csúfos amerikai kudarcért. A stratégiai kérdések terén az új nemzetbiztonsági tanácsadó nézetei közel állnak a hadügyminiszteréhez.
James Mattis tábornok jóval kritikusabb Oroszországgal szemben, mint a bukott nemzetbiztonsági tanácsadó, Flynn tábornok volt. Az új amerikai hadügyminiszter a katonai kiadások növelésére biztatta a NATO-tagállamokat, melyek elvben a GDP 2%-át kellene, hogy erre költsék. Az USA-n kívül ezt csak nagyon kevesen teszik meg. Merkel német kancellár meg is mondta: az európai NATO-tagállamoknak fontosabb a költségvetési egyensúly, mint a hadi kiadások növelése. A szókimondásáról ismert új amerikai nemzetbiztonsági tanácsadónak nem lesz könnyű dolga a politikai szférában, hiszen ott semmilyen tapasztalata sincsen. Márpedig az elődje épp ebbe bukott bele Washingtonban.