Kik is azok a kopt keresztények?

1. A világ egyik legrégebbi keresztény közössége

A koptok egyházukat Szent Márk 42-ben tett hittérítő útjához vezetik vissza. Az evangelista a hagyomány szerint utolsó napjait Alexandriában töltötte. A görög befolyás alatt álló mediterrán város az egész térség kulturális és tudományos központja volt. Az első emberek, akiket Márk megtérített, született egyiptomiak voltak a soknemzetiségű egyiptomi városban. A kopt szó azt jelenti: egyiptomi, méghozzá ősi egyiptomi nyelven.

2. Az 5. században a kopt egyház szakított Rómával 

Természetesen teológiai jellegű volt a szakítás, konkrétan Krisztus isteni és emberi természetében nem egyeztek a nézetek a khalkédóni (kalcedoni) zsinaton, 451-ben. Azóta a kopt ortodox egyház önálló. Külföldön is vannak követői az Egyiptomból kivándorolt koptok és leszármazottaik személyében, és vannak leányegyházai Etiópiában és Eritreában. A kopt nyelv, amit a görög ábécével írtak, ma is az egyház hivatalos nyelve, de az évszázadok során a liturgiában fokozatosan átvette a helyét a modern Egyiptom nyelve, az arab. A kopt ortodox keresztények, ahogy más ortodox keresztények is, a Julián naptárt követik, a karácsonyt január 7-én ünneplik. Ma az egyház központja Kairóban van, a Szent Márk székesegyházban – amellett a templom mellett, ahol a vasárnapi robbantás volt. De a kopt keresztények jelképes központja Alexandria maradt.

A koptok másik ágát, a 18. században kiszakadt és ma mintegy negyedmilliós kopt katolikus egyházat pátriárka (püspök) vezeti.  A kopt katolikusoknak külön liturgiájuk van, ők ma is kopt nyelven miséznek. A központjuk nekik is Kairóban van: Nasr City-ben, az Egyiptomi Miasszonyunk székesegyházban.

A kopt ortodox egyház élén a kopt pápa áll

A hagyomány szerint a kopt egyház első püspöke (pátriárkája) maga Szent Márk volt, aki Alexandriában halt vértanúhalált. Ma már pápának hívják az egyház vezetőjét, és akárcsak a római pápát, őt is pappas-nak, atyának szólítják nemzedékek óta. II. Teodor pápa 2012-ben, III. Senuda halála után vette át a hivatalt. A nevét a hagyományok alapján egy vak fiú húzta ki három jelölt neve közül. Ferenc pápa II. Teodort testvérének tekinti Krisztusban, és személyesen hívta fel a vasárnapi terrorakció után, hogy a részvétéről biztosítsa.

A kopt keresztényeknek köszönhetjük a kolostorokat

Alexandriában alakult ki az első olyan iskola, ahol a keresztény doktrína kérdés-felelet formában testet öltött. A korai papok közül sokan éltek vagy tanultak a városban, csatlakoztak az ottani görög filozófusokhoz és zsidó tudósokhoz. A kérdés-felelet órák mellett a teológiai iskola humán tárgyakat és matematikát is tanított, és a 3. századtól kezdve korának egyik legnagyobb hatású dogmatikai és bibliamagyarázó központja lett. A könyvtárában fába vésett szövegek is voltak – így a vakok is el tudták olvasni őket, jóval azelőtt, hogy kitalálták volna a Braille-írást. A sivatagi atyák voltak az első remeték – köztük Szent Antal a legelső -, és ők alapították az első kolostorokat is. Sokkal korábban, mint Szent Benedek Európában.

5. A kopt keresztényeket többször is üldözték a történelem során

A khalkédóni zsinat után a bizánci keresztények üldözték a koptokat, eretnekeknek tartották őket. Sokukat megkínozták, bebörtönözték és megölték, de a kopt ortodoxok hűek maradtak a hitükhöz. Az iszlám terjedése, az Ommajádok egyiptomi hódítása után is a többség kopt maradt. Akkor jöttek a különadók és a lehetőségek korlátozása. Sokaknak ez már túl nagy ár volt azért, hogy tartsák keresztény hitüket a muzulmán uralom alatt, így áttértek az iszlámra. Fokozatosan muszlim többségű országgá vált Egyiptom, ma a keresztények a lakosság körülbelül tizedét teszik ki. Az iszlamista szervezetek megerősödése óta a koptok, akárcsak a Közel-Kelet más keresztényei, a terrorista csoportok célpontjaivá váltak. A múlt vasárnapi robbantás, melynek elkövetőjeként időközben az Iszlám Állam jelentkezett, a legfrissebb az ilyen erőszakcselekmények listáján.

Az Aleteia alapján.