LATIMO: Magyar-Kubai Üzleti Tanács soros ülése

Így a LATIMO Tóth Tamás főtitkár személyében ismét képviseltette magát a Tanács soros ülésén, amelyre 2014. április 28-án, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében és székházában került sor.

A Magyar-Kubai Üzleti Tanács rendezvényének kiemelkedő pontja volt, amikor a megjelent és Kuba iránt érdeklődő magyar üzletemberek előtt Julio César Cancio Ferrer úr, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete tájékoztatást adott a szigetországban a napokban elfogadott törvényről, amely a korábbinál jóval liberálisabb szabályokat állapít meg a külföldi befektetések kezelésére.

A nagykövet, kiemelve országa, egyben az egész latin-amerikai térség gyors ütemű GDP növekedését elmondta, hogy Kubának a gazdasági fejlődés fenntartásához szüksége van a külföldi tőkére és a fejlett technológiára. Ennek érdekében, széles körű nemzeti konzultációt követően a napokban a Kubai Nemzetgyűlés elfogadta a külföldi befektetéseket szabályozó új, 118. számú törvényt, amelyre kihirdetésre is került a helyi hivatalos közlönyben. A törvény kevesebb kormányzati beavatkozást, nagyobb rugalmasságot, alacsonyabb adókat és a külföldi befektetők részére további garanciákat ígér.

Az új külföldi befektetési törvény immáron lehetővé teszi a befektetők számára, hogy az állami szektor mellett 100 százalékos külföldi tulajdonú vállalatokat alapítsanak Kubában, valamint az is, hogy vegyesvállalatokat hozzanak létre és termelési megállapodásokat kössenek magántulajdonban lévő szövetkezetekkel is. Az új törvény egyben arra is kötelezi a kormányt, hogy 60 napon belül értesítse a külföldi befektetőt arról, hogy indítványát jóváhagyják vagy megtagadják.

A külföldi befektetés valamennyi ágazatban engedélyezett. Ez alól kivételt képeznek az embereknek nyújtott egészségügyi és oktatási szolgáltatások, és a fegyveres erők, kivéve azok vállalkozásait.
Befektetések lehetségesek állami vállalatokkal alkotott vegyesvállalatként, nemzetközi gazdasági társaságok formájában (például az olaj-és gázipari vagy bányászati kockázat szerződések​​, gyártási megállapodásként a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban, megállapodásokat a szakmai és építőipar szolgáltatásokra illetve szállodai menedzsmentszerződések), vagy 100 százalékos külföldi tulajdonú vállalatokként.

Külföldiek közvetve is befektethetnek a vegyes vállalatokba vagy a teljesen külföldi tulajdonú vállalatba úgy is, hogy részvényeket vásárolnak. A külföldi befektetők részben vagy egészben eladhatják részvényeiket a kubai partnerek vagy más befektetőknek.
A jövőben Kubában külföldiek is vásárolhatnak ingatlant, beleértve a lakóépületeket és a lakhatásra, a turizmusra vagy az irodákként szolgáló épületeket, vagy ingatlanbefektetést tehetnek turisztikai fejlesztésekben.

A kormány garantálja a nyereség és az osztalék szabad külföldre vitelét, valamint a vállalkozás eladásából származó összeg átutalását, adóktól és egyéb illetékektől mentesen. Külföldi részesedésű vegyesvállalattól és a nemzetközi gazdasági társaságoktól kapott nyereség vagy osztalék személyi jövedelemadó-mentes is. A társasági adó mértéke a nettó jövedelem 15 százaléka, a korábbi fele. Az első nyolc évben az összes külföldi vegyesvállalat és a nemzetközi gazdasági társaság mentesül a nyereségadó alól. A Miniszterek Tanácsa esetenként ezt az időtartamot meghosszabbíthatja. Nyolc év után minden, Kubában befektetésre visszaforgatott nyereség adómentes. További adókra a Minisztertanács 50 %-ig engedményt adhat a külföldi vállalatoknak.

A tulajdont főszabályként nem lehet kisajátítani, kivéve a “nemzeti érdek” esetét, a Miniszterek Tanácsa által meghatározva és “a nemzetközi szerződésekkel összhangban”, kártalanítás mellett .

A munkavállalókat a külföldi befektetőknek továbbra is egy állami szerv útján kell felvenni. A vegyesvállalatok és a külföldi cégek azonban közvetlenül importálhatnak javakat, anélkül, hogy állami import ügynökséget kellene igénybe venniük. A Tudományos , Technológiai és Környezetvédelmi Minisztérium döntő szerepet kap a beruházások engedélyezési eljárásában azért, hogy a környezetvédelem és a természeti erőforrások ésszerű felhasználásának elveit tiszteletben tartsák.

A diplomata ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Kuba miközben modernizálja gazdaságát és szélesebbre tárja kapuit a külföldi tőke jelenléte előtt, továbbra is a szocialista társadalmi rendszert építi, a forradalom vívmányainak szellemében.

Az ülés további részében a tagvállalatok Gyenes Tamástól, a Magyar-Kubai Üzleti Tanács elnökétől – egyben a LATIMO tagjától – érdekes előadást hallhattak a Havanna szomszédságában a közelmúltban megnyílt Mariel Különleges Fejlesztési Övezet előnyeiről, majd áttekintették a magyar vállalatok részvételének lehetőségét a novemberben megrendezésre kerülő Havannai Nemzetközi Vásáron, a FIHAB-on.