Ötven év óta először kapnak ezekben a lépésekben szabad kezet a kubai cégvezetők – a kubai rendszer óvatos gazdasági reformjának köszönhetően. Az intézkedéssel mintegy autonómiát kapó nagy állami cégekkel szemben az az elvárás, hogy javítsák a termelés minőségét és a termékeik versenyképességét. Raúl Castro kubai elnök által 2008-ban útjára indított reformok között a mostani döntések fontos szerepet játszhatnak a kubai gazdasági rendszer átalakításában.
A Gaceta Oficial szerint a 2800 állami nagyvállalat, amely a kubai gazdaság 80 százalékát ellenőrzi, ezentúl az adózott nyeresége 50 százalékát megtarthatja és ezzel szabadon gazdálkodhat. Az intézkedéssel az eddigieknél 20 százalékkal több pénz marad a vállalatoknál. Amennyiben teljesítik azn állam által meghatározott termelési kvótákat, a többi pénzzel akár egészen más vállalkozásokba is foghatnak.
A lépésekkel Kuba szeretné a gazdasági ösztönzőket növelni, hogy kilendítse az országot a jelenlegi ,,alvó” állapotából. Ezt célozza a központi adminisztráció fokozatos decetralizálása is. Kubában a havi átlagfizetés 19 dollár az állami szektorban és maga a központi kormány elismeri, hogy ez nagyon nem elegendő a megélhetéshez. A magánszektorban, amely a reformok nyomán szinte a semmiből felvirágzott, a fizetések elérik a havi 100 dollárt. A kubai kormány szeretné, hogy a két szektor közötti jövedelmi viszonyok ne legyenek ordítóan különbözőek.
Az országban jelenleg 450 ezer magánvállalkozó, úgynevezett cuentapropista van, ezen túl már sok egykori állami céget magánszövetkezetek vettek át és az egykori dolgozók részvényesként irányítják.
Az eddigi eremények azonban szerények – a gazdaság 2013-ban 2,7 százalékos növekedést mutatott.