Többek között ez is lesz a témája annak a konferenciának, amely 50 ország részvételével hétfőn nyílt meg Brazíliában és a fentieken túl kitér az Antarktisz jövőjére is. A fehér kontinensel kapcsolatos ügyeket az 1961 óta érvényben lévő Antarktisz Szerződés keretében intézik: ezt az 1959-ben aláírt megállapodást Argentina, Ausztrália, Belgium, Chile, Franciaország, Japán, Új Zéland , Norvégia, Dél-Afrikai Köztársaság, a néhai Szovjetunió, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok képvisleői látták el kézjegyükkel. Ma ezen országok képviselői és az egyezményhez azóta csatlakozott államok ennek a fontos ökoszisztémának a jövőjét tekintik át, mivel több állam aggodalommal tekint a térségben megnövekedet turizmusra. Az úszó szállodák és a gyakori repülőgép forgalom kedvezőtlenül érinti a területet és ennek védelmében sok állam szerint valamit tenni kell.
Azon túl persze, hogy a nagy antarktiszi területtel bíró Brazília a térség fagymentes részén szeretné megtermelni a cukornád igényének egy részét. A cukornád különösen az etanol gyártása miatt fontos a dél-amerikai óriás számára.
A tanácskozás támogatásáról biztsítja továbbá a két éve leégett brazil antarktiszi állomás ujjáépítését – mintegy 60 millió dollár értékben.