Az eset megrázta az egész társadalmat és hirtelen odafigyeltek azokra a statisztikákra, amelyek szerint csak tavaly 925 nő halt meg a későn vagy pedig egyáltalán nem érkező orvosi segítség miatt. Mindannnyian életben lennének, ha egy kicsit is odafigyel valaki a problémájukra, esetlen éppen a kórház kapujában – írják a jelentésben.
Az indián kismama hagyott maga után egy árva kisgyermeket, halála pedig arra mutatott rá, hogy a szegény és ezen belül is főleg az indián közösségek tagjai fokozottan ki vannak téve az egészségügy alapellátási zavarainak. Ha létezett volna egy hozzáférhető intenzív ellátás, akkor ezeknek az eseteknek a többsége nem történik meg.
A Mexikói Nők Egészségének megvédésére alakult szervezet szerint a mexikói kórházak egy részében olyan állapotok vannak, hogy az üres, kórháznak nevezett épületben nincs egy lázmérő vagy egy vérnyomásmérő. S akkor arról még nem is beszélnek, hogy vannak olyan elmaradott országrészek, ahol van ugyan orvos, de olyan nincs, aki életmentésre is fel lenne készítve – olvasható a nők egészségéről kiadott jelentésben. Ebben az is benne van, hogy az elmúlt 13 évben 30 ezer mexikói nő halt meg a terhessége illetve a szülése során fellépett komplikációk következtében.