„Követeljük a nyugati nagyhatalmaktól, hogy ha egyes országok területi integritásáért szállnak síkra, úgy azt általánosan, mindenki számára egyaránt érvényes kritériumok szerint tegyék. (…) Mivel USA és Európa nem fogadja el a Krím-félszigeten tartott népszavazás eredményét, úgy felmerül a kérdés, hogy miért támogatják feltétel nélkül a Falklandon tartott konzultáció, hasonlóképpen kétes végeredményét” – írja a Twitteren az argentin államfő.
„Ha az Oroszországtól néhány kilométerre fekvő Krím-félsziget lakosainak referenduma érvénytelen, miként lehetne legitim, egy az Egyesült Királyságtól 13 000 kilométerre fekvő gyarmat hovatartozását szentesítő szavazás” – folytatja Cristina Fernández.
A múlt vasárnap a Krím-félsziget hovatartozásáról tartott- a nyugat által törvénytelennek minősített – szavazás eredménye szerint a lakosság 97%-a támogatta a félsziget Moszkvához történő visszacsatolását. Ezzel szemben 2013-ban a Falkland-, avagy az argentin nevén Malvinas, döntő többségében a gyarmati időkben betelepedett brit lakosságának 99%-a döntött az Egyesült Királysághoz tartozás mellett, amely voksolás eredményét legitimnek ismerték el a nyugati nagyhatalmak.
A szavazásra reagálva Argentína kijelentette, hogy annak eredményét nem tartja elfogadhatónak és az ENSZ-hez fordult jogorvoslatért.
A Falkland-szigetek hovatartozásáról gyakorlatilag a szigetcsoport az európaiak által a 16. századra tett felfedezése óta folyamatosan civakodott Spanyolország, Franciaország és az Egyesült Királyság, később pedig Argentína. A brit korona 1833-óta saját felségterületének tekinti a szigeteket, amelykért Argentínával 1982-ben véres, ugyanakkor győztes háborút is vívott.
A sziget feletti brit uralmat Argentína azóta sem fogadja el, az elmúlt években pedig ismét fellángolt a vita a kietlen éghajlatú, néhány nemzeti érzelmű brit, valamint pár ezer pingvin által lakott földarab hovatartozásáról, miután a dél-atlanti régióban jelentős olajkincsekre bukkantak a geológusok.