Kiűzik a szellemeket a Postapalotából – Buda Palota néven újjászületik az ikonikus épület
A város legrégebbi páternoszterén, védősisakban mehettek fel délelőtt az újságírók az 1924-ben épült Postapalotába Budán. A gyönyörű szecessziós lépcsőházban minden emeleten üres folyosók bukkannak a szemünk elé, egymásnak döntve állnak a helyükről kiszedett ajtók a kibelezett irodák előtt. Az élet nélküli nagy terek kicsit félelmetesek – 2008 óta magára hagyatva áll a ház. De most új életre kel a kísértetkastély. Buda Palota néven irodaházként újul meg, úgy, hogy közben visszanyeri eredeti pompáját.
Budapest új turisztika attrakciója lesz a megújult Széll Kálmán tér fölött uralkodó Buda Palota. Pontosabban annak ikonikus tornya, melyet a helyiek és a turisták is látogathatnak majd, úgy másfél év múlva, ha megmásszák a nyolc emeletnyi csigalépcsőt. Amit érdemes lesz megtenniük, hisz Buda panorámája tárul majd eléjük a karnyújtásnyira lévő Várral, úgy, ahogy máshonnét nem láthatjuk.
A városképet meghatározó hatalmas, 18 és félezer négyzetméteres épületet a Pallas Athéné Alapítványok vásárolták meg egy hónappal ezelőtt, 22,3 millió euróért, felújításra előkészített állapotban. A munka már folyik, másfél évesre tervezik. Az épületben főként bérelhető irodák lesznek, de Budapest legszínvonalasabb műemléki jellegű irodaházában az alsó szinten üzletek, kávézók, éttermek is nyílnak majd.
“Ez egy ékszerdoboz, ami még sokkal szebb lesz, hisz már majdnem 10 éve pusztul” – mondja Fekete Zoltán, az Optima Befektetési Zrt. vezérigazgatója. ” A környék a város egyik legizgalmasabb része, jó a közlekedés is. Itt megmenteni egy műemléket úgy, hogy hozzá is adunk, modernné tesszük, azt jelenti, hogy egyedi értéket teremtünk. Mi ebben hiszünk.” Mint ahogy abban is, hogy egy jó hozamtermelő ingatlanra tesznek szert a Pallas Athéné Alapítványok az épület megvásárlásával és felújításával. Annál is inkább, mert kötelesek megőrizni a rájuk bízott vagyont, és csak az ilyen befektetések hozamaiból gazdálkodhatnak.
Arról, hogy milyen változásokat fognak majd látni a Széll Kálmán tér környékén sétálók az egykori Postapalotán, Szalay Tihamér tervező, főépítész beszélt a Globoportnak. Elmondta, hogy az épület visszakapja eredeti, 1924-es megjenését, az összes építészeti elemével és részletével, finomságával együtt. “A másik igen jelentős változás az udvar, amit korábban a Posta parkolóterületnek használt. Most háromszintes mélygarázs lesz majd ott, föltötte pedig teljes egészében zöldterület, ami közcélra használható.”
A torony eredetileg csak egy építészeti elem volt a házon, viszont a legfelső szintjén és a teraszszintjén gyönyörű kilátás nyílik a városra. “Úgy gondoltuk, ezt másnak is látnia kell, ezért látogatható lesz a Várfok utca felől, egy külön bejáraton keresztül” – mondja a tervező.
Eredeti állapotában állítják vissza az előcsarnok és a páternoszter mellett a legfelső emelet, egykori igazgatósági tanácskozótermet is, amely mostani lerobbant pompájában is nagyon impozáns a selyemtapétákkal és a hatalmas kandallóval, az óriási üvegtáblák mögött húzódó zöld terasszal. Ahol a tervező meg is mutatja, hogy miért lesz majd sokkal szebb kívülről is az épület. Az eredeti, plasztikus díszítéseket, melyeket az évek során egyszínűre festettek, régi formájukban állítják vissza. A világos fal és vörös tégla kontrasztját is felerősítik az eredeti szürke díszítés helyreállításával.
A Buda Palotaként újjászülető Postapalota már eredetileg a Magyar Posta céljaira épült. Nyilvános tervpályázatot írtak ki rá, negyven építész indult, és végül Sándy Gyula műegyetemi tanár terve nyert. A kissé eklektikus épületbe 1926-ban költözött a hivatal.
A 2. világháborúban a Vár közelsége miatt hatalmas károkat szenvedett a Postapalota, 400 fuvarnyi törmeléket szállítottak el onnét a Vérmező feltöltéséhez. A Magyar Posta 2008-ban költözött ki. Az újrahasznosításra a tervek már két évvel később elkészültek, de a munka csak most kezdődött meg, hogy a Pallas Athéné Alapítványok megvásárolták az épületet.
Fotók: Konkoly-Thege György