Akik bordélyban születtek és soha nem éltek máshol

Róluk (is) készített fotósorozatot Sandra Hoyn Bangladesben. A fiatal hamburgi nő meg is nyerte vele a Magnum nemzetközi fotóügynökség díját. Nem csak képeket mutat: mesél is. Őt idézzük.

Banglades egyike annak a kevés muzulmán országnak, ahol törvényes a prostitúció. A Kandapara bordély Tangailban a legrégebbi és a második legnagyobb az országban – 200 éve működik. Két évveI ezelőtt megszüntették, aztán egy civilszervezet segítségével újraindulhatott.

Újraindították? Egy civilszervezet? Miért? Mert sokan a lakók közül ott születtek, ott nőttek fel, és nem volt hova menniük, amikor eltűnt. A bordély támogatói azt vallják: a szexmunka is munka, és ezek a nők nem is akarnak mást csinálni. Ők maguk is tüntettek munkavállalói jogaikért. Végül a bangladesi jogásznők társasága meggyőzte a legfelsőbb bíróságot, hogy a nők kilakoltatása törvénytelen volt. A szexmunkásnők gyorsan visszatértek otthonukba – a bordélyba.

Ma a bordélynegyedet két méter magas fal veszi körül, a szűk utcákban étkezdék, teázók, utcai árusok kínálják a portékáikat. A bordélynak saját törvényei vannak, saját hierarchiája. Tökéletesen másmilyen, mint a társadalom többi részéé.

Például a nők ott bizonyos értelemben sokkal gyengébbek, míg másban sokkal erősebbek. Akkor a legsérülékenyebbek, amikor bekerülnek. Többnyire 12-14 évesen. Szegény családokból jönnek, gyakran emberkereskedők áldozatai. Nincsenek szabadságjogaik. A madámhoz tartoznak, adósságaik vannak, nem hagyhatják el a házat, nem tarthatják meg a pénzüket.

Amikor visszafizetik az adósságaikat, ami általában 1-5 év, független szexmunkások lesznek.  Akkor már visszautasíthatnak kuncsaftokat, és az övék a pénz, amit keresnek. Hisznek az erőben, amit a foglalkozásuk ad nekik.  Végül is ha már nincs adósságuk, szabadon odébbállhatnak. De ez nem olyan könnyű – az “otthonuk” falain kívül kemény megbélyegzéssel kell szembenézniük. Ráadásul viszonylag sokat keresnek, ha maradnak. Így aztán maradnak, tovább dolgoznak, hogy el tudják tartani odakint élő családjaikat.

A pénzen túl sok nő talál erőt a foglalkozásában. Jópáran saját akaratukból kötnek ki a bordélyban, basáskodó férjeiktől menekülve akarnak ott biztos megélhetést találni. Az egyik lány még legodaadóbb kliensének a házassági ajánlatát is visszautasította, mert nem bízott abban, hogy a férfi hagyná, hogy megtartsa a keresetét. Ráadásul féltékeny is rá nagyon, hisz a barátai közül is sokkal lefekszik munkából. Inkább megtartja a függetlenségét szexmunkásként, mintsem megkockáztassa, hogy belép egy házasságba. Csak 17 éves. Hivatalosan legalább 18-nak kell lenni ebben a szakmában, de a legtöbben ennél fiatalabbak.

A kliensek a társadalom minden szintjéről jönnek: rendőrök, politikusok, farmerek, halászok, gyári munkások, tizenéves fiúk és öregemberek. Vannak, akik csak egy numeráért, de akadnak olyanok is, akik itt remélik megtalálni a szerelmet, egy nő társaságát.

Bangladesben egy fiatal férfi nem foghatja meg a barátnője kezét nyilvános helyeken, és nem ismerkedhet meg a test örömeivel a házasság előtt. Hacsak bordélyba nem megy. Ahol erkölcsi skrupulusoktól mentes környezetet talál. Sandra Hoyn sok férfit látott, aki csak azért ment oda, hogy megigyon egy csésze teát az ott élő nőkkel. Ami máshol elképzelhetetlen volna – lehetetlenség, hogy egy férfi teázni hívjon egy idegen nőt Bangladesben. Sokan pedig az alkohol kedvéért jönnek, ami máshol tilos a muszlimoknak. A nők a falakon belül kendőt sem hordanak. Csak akkor veszik fel, ha kilépnek a házból a való világba.

Sandra Hoyn fotósorozatát emberi történetek kísérik. Például a 14 éves Asmáról, aki a bordélyban született. Ő az idén kezdhetett el dolgozni, eddig csak táncolhatott a vendégeknek.

A 23 éves Meghláról, aki 12 volt, amikor dolgozni kezdett egy varrodában. Aztán találkozott valakivel, aki jobb munkát ígért több pénzért. A bordélynak adta el.

Vagy a magát 17 évesnek gondoló Kajolét. Aki az igazi korát nem is tudja. Kilenc évig volt férjnél. Aztán a nagynénje eladta őt is. Van egy féléves kisfia, Mehedi. Két héttel a szülés után már arra kényszerítették, hogy újra munkába álljon. A baba miatt neki most nem megy jól az üzlet…

A 15 éves Pakhit 12 évesen adták férjhez. Megszökött, az utcán élt, egy férfi onnét szedte fel, és adta el a bordélynak tavaly.

Nemcsak a lányok vannak vendégeikkel a képeken. Az egyiken ötnapos ikrek fekszenek az ágyon. Még nincs nevük. A 20 éves Jihik babái. Aztán ott van a 16 éves Roni, aki éppen táncol. A fiú egy boltban dolgozik, a bordélyban született ő is. De használt óvszerek is hevernek halomban az egyik fotón, egy másikon pedig két nő verekedik össze. Akármin is…

Fotó: Sandra Hoyn

(Visited 9 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez