Kik lehettek a puccsisták Törökországban?
Vallási szervezetet vádolt meg a puccs megszervezésével az igazságügyi miniszter. Fetullah Gülen szufi szervezete áll a katonák egy részének akciója mögött – legalábbis Erdogan elnök szerint.
A szervezetet már régen azzal gyanúsítja a kormányzat, hogy megpróbál hálózatot kialakítani a hadseregben és a rendőrség soraiban – írja a francia Le Figaro. 2007 és 2009 között Erdogan nagy tisztogatást hajtott végre a hadsereg vezérkarában. Összeesküvés vádjával szinte az egész katonai vezetést eltávolította.
Törökországban a hadsereg Musztafa Kemal örökségének a fő védelmezője. Kemal pasa, aki Atatürk néven a modern állam megalapítója volt, elválasztotta egymástól a politikai és a vallási hatalmat. A mecseteket szigorú állami ellenőrzés alá helyezte. A 2002-ben hatalomra került Recep Tayyip Erdogan először miniszterelnökként, majd államfőként új rendszert kíván kialakítani, melyben a vallásnak nagyobb szerep jut. A mérsékelt iszlamista Erdogan kezdetben együttműködött Fetullah Gülennel, de később szembekerültek egymással. Gülen 1999 óta az Egyesült Államokban él. Egy amerikai televízióban cáfolta, hogy köze lenne a puccshoz.
Törökországban egyetlen párt sem támogatja a puccsot, annak ellenére, hogy Erdogan olykor igen brutálisan lépett fel az ellenzékkel szemben. Egy korábbi puccs, melyet Kenan Evren tábornok hajtott végre 1980-ban, ma is kínos emlék Törökországban. 49 embert felakasztottak, 650 ezret letartóztattak. Sok embert a börtönben megkínoztak, 30 ezer török ellenzéki emigrációba kényszerült. Az USA támogatta annak idején ezt a puccsot, és ezt a hidegháború körülményeivel indokolta.
A mai helyzet egészen más: Erdogan elnök korábban kétértelmű viszonyban állt az Iszlám Állammal, mely az egész térséget, sőt Európát is fenyegeti. Nemrég fordulat állt be Ankarában: Erdogan bocsánatot kért Oroszországtól egy harci gép lelövése miatt, és kibékült Izraellel. A miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Szíriával is modus vivendit kell találni. A török vezetők nemrég részt vettek Varsóban a NATO-csúcsértekezletén, ahol épp az iszlamista terrorizmus elleni harc volt az egyik fő téma. Ebben a helyzetben egy katonai puccs mindenképp kétes üzenet a világnak, mely még nem tért magához a nizzai merénylet után, amelyik legkevesebb 84 ember életét követelte.
Kép: Wikipedia