A foci büszkévé tesz, magával ragad és cselekvésre – gólrúgásra vagy valami nagy véghezvitelére késztet. S éppen ezt a lelkesedést használják ma arra, hogy kiragadják bádogvárosok utcagyerekeit a szegénységgel együttjáró fenyegetések – a drog, a bűnözés és a prostitúció – világából. Akinek célja van, aki valakit utánoz, példaképe van vagy valamit el akar érni, ritkán nyúl az effeajta pótlékokhoz.
Fútbol con corazón (Szívvel játszott foci) egy kolumbiai kezdeményezés, amely eddig kétezer kisgyereket ragadott magával és vitt messzire a bűnözők világától: itt szintén lőni akarnak, de gólokat, többet mint Messi vagy Falao – mondják. Aztán a foci mellett még mást is tanulnak – higiéniát, táplálkozási mintákat, életvezetési ismereteket. A focipályán pedig sajátos szabályok uralkodnak: a tudatosan sokféle bőrszínűekből álló csapatok vetélkedésében nem az nyer, aki a legtöbb gólt rúgja, hanem aki a legtöbb szivecskés kártyát gyűjti össze. Azt viszont a közösségi magatartásért, a korrektségért, a tisztességért, a mások segítéséért ítélik oda – egymásnak.
Ezzel a módszerrel egy újfajta nevelési módszert próbálnak ki, amely igen termékeny talajra talált Kolumbiában és nem utolsó sorban éppen a foci révén. Az alapítvány keretében működő iskolán kívüli oktatási módszer már olyan támogatókat is talált, mint a például a Világbank.
Hasonlóan a foci köré épült közösségformáló módszer működik Salvadorban, Zacatecoluca tartományban, amely az egyike azoknak a helyeknek, ahol a legtöbb erőszakos cselekményt regisztrálták a közép-amerikai térségben. A gyermekbűnözés egyike volt a legsúlyosabb a problémának, amelyekkel kénytelen volt szembenézni az itteni közösség. S aztán jött a mentő ötlet: épült egy focipálya és megszervezték a csapatokat fiúkból és lányokból egyaránt. A közös sport és a közös szabadidő eddig segít elkerülni a legnagyobb buktatókat és megtanítja őket tisztelni egymást – ahogy mondani szokás – nemre, fajra és bőrszínre való tekintet nélkül.
A program Brazíliában is gyökeret vert – itt az Unicef (az ENSZ Gyermekalapja) vezetése alatt a Remény távlatai címmel működik: igen nagy jelentősége van a kezdeményezésnek egy olyan országban, ahol minden látványos haladás ellenére 1,3 millió gyermek egyáltalán nem kerül kapcsolatba semmiféle okttatási rendszerrel vagy formával. A program keretében Rio de Janeiro és Sao Paulo favelláinak lakói ha kimennek az utcára, akkor a labdát kergetik. Aztán ha kifáradnak, olyan programokat mutatnak nekik, amelyeket korábban sosem láttak – színházat, zenetanulást, ingyenes könyvtárat internettel. Zuico, a brazil focilegenda pedig megnyitotta első Brazílián kívüli fociiskoláját Panamában, amelynek kifejezetten a szegény sorban élő gyerekek kiemelése és a bűnözők előli megmentésa a célja.
A foci remek lehetőséget ad arra, hogy beépítsék a gyerekek hétköznapi kultúrájába az olyan fogalmakat, mint a bizalom, a tisztelet, a boldogság, az együttérzés, az empátia, a szolidaritás és a szerelem. S a sport kínálta versenyhelyzetekben ezt könnyű elsajátítani. Utóbbit már a Világbank oktatási szakértője, Martha Laverde mondja. Miközben vitatkoznak a saját és mások játékán, megtanulják mindazt, amit az együttélés érdekében a mai társadalomban tudni kell vagy tudni illene.
A kolumbiai Kokoro projekt:
{youtube}2vy8sB9cti0{/youtube}