Így változott a kínai gazdaság az elmúlt negyedévben

A végső fogyasztás 73,4 százalékot tett ki az első félévi növekedésben, ami a gazdasági növekedés súlypontjaiban beállt változást jelez.

Az állóeszköz-beruházások 9 százalékkal nőttek január és június között, némileg alacsonyabb mértékben, mint az első öt hónapban, amikor 9,6 százalékot mértek.

A magánszektor befektetései látványosan veszítettek lendületükből: az első 5 hónapos 3,9 százalékos növekedéssel szemben a féléves adat 2,8 százalék.

Visszaesés mutatkozott az ingatlanberuházások számaiban is. Az első öt hónap 7 százalékát követően június végére a növekedés 6,1 százalékra esett.

Az ipari termelés júniusban 6,2 százalékos növekedést mutatott egyéves összehasonlításban, valamelyest emelkedett az áprilisi és májusi 6 százalékhoz képest.

A fogyasztás az idei év első felében 10,3 százalékkal bővült, azonos mértékben az első negyedévi növekedéssel.

A 31 városra kiterjedő felméréseken alapuló munkanélküliségi ráta a hivatalos közlés szerint 5 százalék körül van.
Gazdasági elemzők szerint az adatok a stabilitás jeleiről árulkodnak, amit biztatónak ítélnek. Ettől függetlenül úgy vélik, hogy a világ második legnagyobb gazdasága előtt az év végéig még komoly kihívások állnak, ezért a gazdaságélénkítő politika fenntartására vagy akár fokozására is számítanak.

A kínai gazdaság mérsékelt, de tartós növekedéssel szilárd alapot képez ahhoz, hogy éves fejlesztési célját teljesíteni tudja – állapította meg Seng Laj-jün, a statisztikai hivatal szóvivője. Mindazonáltal – tette hozzá – a haza és külföldi körülmények “továbbra is bonyolultak és súlyosak, a lassulás irányába ható nyomás fennáll”.

A kínai kormány, gazdaságának folyamatos strukturális reformja mellett, 2016-ra 6,5 és 7 százalék között határozta meg a gazdasági növekedés tervszámait. Tavaly 6,9 százalékos volt a bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése.