Az EU-ra és a NATO-ra várva: új utat nyit magának Ukrajna
Bár anyagilag és erkölcsileg támogatja Ukrajnát az EU és a NATO, a konkrét tagfelvételről egyelőre nincs szó. Mégsem unatkozik az előszobában várakozó ország, saját nemzetközi projektet kezdeményez a Keleti Partnerség államaival.
Nagyon lassan halad az integráció, mióta bő két évvel ezelőtt Kijev egyértelműsítette: Moszkva helyett inkább a Nyugathoz csatlakozna. A múlt heti NATO-csúcson ugyan megkapta a 40 területre vonatkozó átfogó támogatási csomagot, de Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy Ukrajna tagsága egyelőre nem szerepel a napirenden. Brüsszelből már korábban is rengetegen hangoztatták, nem is akarja igazán Ukrajnát (iszonyatos összegeket kellene ráfordítani). A Brexit óta pedig kisebb gondja is nagyobb Ukrajnánál az Uniónak.
Közvetlenül a varsói NATO-csúcs után informális találkozásra gyűltek össze Kijevben a Keleti Partnerség államainak (Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország, Ukrajna) külügyi vezetői. Itt jelentette be Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter: ezekkel az államokkal egységes gazdasági tér létrehozásán gondolkoznak, ősszel indítják meg a konkrét tárgyalásokat.
Hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre nem tudni. Az orosz nyelvű sajtóban leginkább csak a bejelentés tényét közlik. A Gazprom tulajdonában lévő többé-kevésbé független orosz napilap, a Nyezaviszimaja Gazeta ma reggeli cikkében két fontos momentumot emelt ki a hírrel kapcsolatban.
Tény, hogy a hat állam gazdasági (nem utolsósorban energetikai) együttműködése nem ördögtől való gondolat. Kijev bizonyíthatja Brüsszelnek, képes egy ilyen összefogás megszervezésére és működtetésére. Ráadásul, ha az ukránok pozíciói erősödnek a régióban, az a nyugati integrációnak sem árt.
Ugyanakkor emlékeztet arra az orosz napilap, hogy nem ez az első ilyen kezdeményezés az egykori posztszovjet államok között. Grúzia, Ukrajna, Azerbajdzsán és Moldova még 1997-ben hozott létre egy regionális szervezetet: GUAM – Szervezet a Demokráciáért és Gazdasági Fejlődésért. Üzbegisztán 1999 és 2005 között volt tag, az alapokmányt 2006-ban írták alá az alapító négyek. Viszont 2009-ben már életképtelennek nevezte a GUAM-ot az akkori moldáv elnök, Vlagyimir Voronyin. Akárcsak a következő évben ukrán kollégája, Viktor Janukovics. Bár a GUAM oldala ma is rendszeresen frissül, a háza tájáról konkrétumot jóformán tíz éve nem hallani.
Kép: Pavlo Klimkin (Wikimedia Commons)