Jelképek harca – 81 év után megint az Hagia Szophiából hívta imára a muszlimokat a müezzin

A 6. században épült Hagia Szophiát a Török Köztársaság alapítója, Mustafa Kemal Atatürk 1935-ben múzeummá nyilvánította. Már hosszú ideje folyik a vita a világiak és az iszlám erősebb befolyását sürgetők között arról, hogy visszaadják-e neki a mecset funkciót. Az épületre egyaránt jelképként tekintenek a keresztények, a muzulmánok és Atatürk világi követői is. Az iszlám ideológusok vallásuk győzelmének szimbólumát látják benne a keresztény világ felett. Hogy miért, arra az Hagia Szophia hányatott története ad választ.

537-ben ortodox keresztény bazilikának építtette I. Jusztinián bizánci császár. Sok minden történt vele a századok során, mígnem 1453-ban mecsetté alakították át, rögtön azután, hogy a várost, Konstantinápolyt meghódította II. Mehmed szultán. Így is működött egészen 1935-ig, amikor Atatürk múzeumot csinált belőle.

Az elmúlt években felerősödött a vita az épület funkciója körül. Olyannyira, hogy még a görög kormány is reklamált a töröknél most júniusban, amiért az Hagia Szophiában a Ramadán idején a Koránból olvastak fel. Az ankarai külügy elfogadhatatlannak minősítette a panaszt.

Most pedig, az Elrendelés éjszakáján (Lajlat al-Qadr), amikor a Korán első kinyilatkozására emlékeztek a muszlimok, az Hagia Sophiából szóltak az imára hívó szavak. Ami nem volt egészen előzmények nélkül: az elmúlt négy évben már a múzeum területéről, egy imaszobából kihangosították a müezzint, de most először fordult elő 81 év óta, hogy a valamikori székesegyház, majd mecset belsejéből jött a hívó szó.

Amit a tévé is közvetített. A vallási ügyek igazgatóságának vezetője, Mehmet Gormez is megszólalt a műsorban. Az Anadolu hírügynökség beszámolója szerint beszélt az isztambuli repülőtéri terrorakcióról is, amely a három robbantó mellett 44 ember életét követelte. Azt mondta, hogy az iszlám is az áldozatok között van, lemészárolták annak legjobb értékeit is a támadók.