A brit napilap által megszólaltatott Mark Weisbrot, a Gazdasági és Politikai Kutatások Központjának (CEPR) társigazgatója szerint a NAFTA inkább ártott, sem mint használt a mexikói gazdaságnak.
“Ha megvizsgáljuk az elmúlt 20 év gazdasági mutatóit, arra a következtetésre jutunk, hogy az ország az egy főre eső nemzeti össztermék tekintetében a 18. helyet foglalja el a régióban, évi alig 1% GDP növekedést mutatva.” – érvel Weisbrot.
“Az 1994-től napjainkig terjedő időszakkal ellentétben, a mexikói GDP 1960 és 1980 között csaknem megduplázódott, ami mexikóiak millióinak életkörülményeinek javulásában éreztette hatását.” – folytatja a szakértő.
Weisbrot szerint ha az ország ebben az ütemben fejlődött volna napjainkig, úgy a mexikói életszínvonal ma az európai országok vagy például Dél-Korea fejlettségével lenne összemérhető.
A kor kedvező gazdasági mutatói ellenére Mexikó radikális fordulatot tett a neoliberális gazdasági irányvonalak felé, amelyek figyelmen kívül hagyták a fejlesztési és iparosítási programoka, és a szigorú fiskális és pénzügyi politikákat helyezték előtérbe.
„Szerencsétlen módon éppen a NAFTA által előmozdított, az ország fejlődését és növekedését gátló politikákat szentesítette a szabadkereskedelmi egyezmény.” – hangsúlyozza Weisbrot.
A NAFTA elmúlt két évtizedében Mexikó, de különösen az USA gazdasága meglehetősen alacsony hatékonysággal működött. A Wall Street mélyrepülése 2000 és 2002 között, a 2008-2009-es gazdasági válság és az ingatlanpiac összeomlása sehol sem éreztette annyira hatását mint Mexikóban.
Míg 2000-től kezdve a latin-amerikai régió GDP-je lassú növekedésnek indult a mexikói gazdaság mutatói a térség átlagának alig felét teljesítették.
“Az az igazság, hogy a gazdaság felpörgetése nélkül nem lehet csökkenteni az országot sújtó szegénységi rátát és ezt a statisztikai adatok is alátámasztják. Míg 1994-ben Mexikóban a lakosság 52.4%-a élt a létminimum alatt, addig 2012-re ez az arány szinte semmit sem változott.” – folytatja Weisbrot a NAFTA hatását elemezve.
Az elemző szerint nehéz elképzelni, hogy Mexikó a NAFTA nélkül rosszabban teljesítene, mint most, az adatok tükrében pedig több, mint érhető, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény aláírását több Latin-Amerikai ország továbbra is kategorikusan elutasítja.