Mit árulnak egy menekülteknek nyitott könyvesboltban?
Pages, vagyis oldalak. Ez a neve annak a könyvesboltnak és kávézónak, melyet egy menekült nyitott Isztambulban – menekülteknek. Nem csak olvasni vagy vásárolni lehet ott.
Fél évig tartott a tervezés és a dekorálás. Megérte. Az isztambuli üzlet békét és nyugalmat áraszt – azt, amire a legnagyobb szükségük van azoknak, akiknek készült.
A kertben is van egy kis zug, ahol üldögélni lehet a fák árnyékában, bent pedig le lehet kucorodni egy sarokba egy csésze gőzölgő kávéval, és órákig el lehet bújni egy könyvben, miközben a háttérben finoman szól a legendás libanoni énekesnő, Fajrúz zenéje.
Olyan az egész, mint valami alternatív valóság: egy darab békés Levante, Isztambul egyik szögletében.
Samer al-Kadrié a bolt. Ő nyitotta a török város első arab nyelvű könyveket kínáló üzletét. Azt akarta, hogy a menekülni kényszerült szíriaiak – ő maga is az – otthon érezhessék magukat valahol.
Ma körülbelül 3 millió szíriai menekült él Törökországban. Kadri maga kétszer is az volt: 1982-ben akkor hagyta el szülővárosát, Hamát, amikor az akkori elnök, Hafez al-Aszad csapatai leverték ott a Muzulmán Testvériség felkelését. Akkor még csak 8 éves volt. Damaszkuszba mentek, arra emlékszik, hogy az utcákon holttestek hevertek.
A fővárosban képzőművész diplomát szerzett, gyerekkönyv-kiadót alapított. Ezt 2012-ben lerohanták, miközben ő külföldön volt, hogy szót emeljen az újabb felkelés védelmében Hafez fia, Basár al-Aszad ellen.
Jordánia fővárosában, Ammanban kötött ki, onnét ment Isztambulba a feleségével. Egy évvel ezelőtt nyitotta meg a boltot. Ahol a szíriai gyerekek órákig olvashatnak ingyért, vagy annyi könyvet kölcsönözhetnek, amennyit csak akarnak havi 20 líráért. Ez úgy 2 ezer forint. Azt mondja: segíteni akar nekik, hogy megtalálják a helyüket. A menekültek kénytelenek voltak megtapasztalni, hogy vannak más világok is. És szerinte van, lehet pozitív hozadéka is ennek. Jó, hogy kijöttek a kagylójukból – a gyerekek pedig éppen olyan éhesek a tudásra, mint bárhol máshol.
Két kis kölyök, akik a környéken járnak török iskolába, azt mondja: úgy érzik itt, mintha otthon lennének, Szíriában. Egyikük azt kéri, legyen több könyv a csillagászatról, többet akar olvasni az űrről.
A legtöbb kötet arab nyelvű. A Da Vinci kódtól a 20. századi orosz irodalmon keresztül a szír történelemig és a munkásosztály felemelkedéséig van itt minden. Fiatal szíriaiak böngészik a könyveket, arabul tanuló kurdok és törökök térnek be egy kávéra és csevelyre új szíriai barátaikkal. Esténként performanszok vannak, filmvetítések hozzák össze az Isztambulban élő diaszpórát. A legnépszerűbb könyvek között ott van a török Elif Safak Szerelem című kötetének, Orwell Állatfarmjának és 1984-ének a fordítása. De sokan kíváncsiak a szíriai novellákra, az ősi Aleppóról szóló albumokra, a gyilkos akcióiról elhíresült titokzatos asszaszín szekta történetére is.
Kadri most tovább szeretne lépni: új kiadót tervez, fiatal szíriai írók műveit nyomtatná és terjesztené az egész Közel-Keleten.
Fotók: bookriot.com