Távolról érkezett paraziták és az El Nino nevű időjárási jelenség – amelyet a globális felmelegedés kapcsán is emlegetünk – a Galapagos-szigeteken élő több madárfajt a kihalás szélére taszíthat. Különösen nagy veszély fenyegeti a kis közösségekben élő galapagoszi pingvint.
Hasonló történhet valük, mint a Hawai-szigeteken, ahol az idegen paraziták nyomán a madárfajok 30 százaléka kipusztult.
Dr Patricia Parker, a Missouri St Louis Egyetem zoológus professzora szerint csak idő kérdése, hogy az első madáregyed áldozatul essen a madárinfluenza vírusnak. A vírus már jelen van a sárga poszáta (foto) és a galapagoszi pingvin szervezetében – utóbbinak mindössze háromezer példánnya él a szigeten. Ha a vírus aktivvá válik, az a tápcsatornákat, a vérkeringést és a szaporodási szerveket egyaránt megtámadja.
A vírus egy parazita segítségével jut a madár szervezetébe. Ennek a hordozó parazitának kell egy megfelelő hordozó madáregyed, amelynek a tápcsatornáján kerestül eljut a májába, ahol elszaporodik és utána lép be a vérrendszerébe. Azt követően minden olyan rovar, amely megcsípi a madarat, felcsippent egy keveset a fertőzött vérből és terjeszti a kórt – magyarázza Dr. Parker. Egyelőre úgy tűnik, a galapagoszi egyedek szervezete nem engedi, hogy a parazita végigjárja a maga szaporodási ciklusát a madarak szervezetében – tehát nem indult el a kór terjedése.
Veszélyt jelenltenek viszont a helyi állományra az idetelepített madarak: a baromfi, a nemes kócsag és mások, amelyeket a farmerek hoztak ide és amelyek máshol már a kór hordozóivá váltak.
Az is fenyegető, hogy egy kívülről érkezett szúnyogfaj is lehet a parazita hordozója, tehát a veszély nagy. A Galapagos Nemzeti Park eddig sikeresen vette fel a harcot a veszélyes betegségeket hordozó fajokkal, így került sor a sziklapingvinek kiirtására is, amelyek idegen eredetű betegségek hordozóivá váltak.
Nagy veszélyt jelent továbbá az El Nino hurrikán, amely megakadályozza, hogy a Humboldt áramlat hideg és táplálékban gazdag vizet hozzon a szigetek felé. Ehelyett a meleg egyenlítői viztömeg kerekedik felül és ezzel megszűnik számos faj létalapja. Így könnyen előfordulhat, hogy a galapagoszi pingvin és a helyi kormoránfajta (foto) egyszer csak véglegesen átvándorol a történelemkönyvekbe.