A nagy mexikói sörháború

Kérjen egy jó pofa sört bárhol Mexikóban és nagy valószínűséggel a nemes nedű hatalmas választéka áll majd a szomjas vendég rendelkezésére. Az egyetlen probléma abból adódik, hogy bármilyen márkát is kérjen az ember, szinte biztos hogy mindegyiket egy és ugyan az a cég gyártja.

 

 

A mintegy 70 millió hektoliteres évi fogyasztást produkáló mexikói sörpiacon ugyanis a Corona Extrát gyártó Grupo Modelo, amelynek a felét a Anheuser-Busch InBev birtokolja, és a Heineken által megvásárolt Cauahtémoc Moctezuma gyakorlatilag teljes oligopóliumot alakítottak ki az elmúlt néhány évtizedben.

A két cég bonyolítja a forgalom nem kevesebb mint 97%-át, amelyből a Heineken 38, még a Ab InBev 59%-ot tudhat magáénak. A kialakult helyzet miatt a kisebb, esetleg őstermelői sört gyártó cégek számára valósággal lehetetlen betörni a piacra.

A nem éppen rózsás kilátások ellenére egy mindennapinak éppen nem mondható gazdasági társulás, a világ második legnagyobb gyártója, a SABMiller és egy tucatnyi mikrocég most közös erővel próbálják átrendezni az üzleti viszonyokat.

„A fő célunk, hogy kiszélesítsük a manapság gyakorlatilag nem létező piaci rést „ – mondta Armando Valenzuela a SABMiller mexikói vezérigazgatója a Financial Times-nak.

 

A kolosszális cél egyébként megfelelő politikai konjunktúrában született, ugyanis akár milyen hihetetlenül is hangzik, az Enrique Peña Nieto nevével fémjelzett gazdaságpolitika az olyan  hagyományosan monopolista szektorok liberalizációját is támogatja, mint például a kenyér-, a cement- vagy éppen a festékipar, így a sörpiac felszabadítására is jó esély mutatkozik.

A mexikói versenybíróság szerint a SABMiller és társai keresete a sörmonopóliumok ellen minden bizonnyal az elmúlt évtizedek legfajsúlyosabb ügyének ígérkezik, ám legalább a Mexikóban, akárcsak máshol is oly fontos politikai akarat ez úttal nem hiányzik.

Jaima Andreu, a Cervecería Primus – a SABMillerel szövetkező egyik apró sörgyár – tulajdonosa kifejtette, hogy a Heineken és az AbInBev egyeduralkodása következtében jó, ha húsz forgalmazóból egy hajlandó, az amúgy kiemelkedő minőségű, díjnyertes őstermelői sör értékesítésére.

A mexikói kistermelők minden viszontagság ellenére nem adják fel a harcot. Megalakult a „Cerveza Libre” azaz a „Szabad sör mozgalom” és megjelent a fronton az ANACRECERA is, azaz az Kézműves Sörfőzők Nemzeti Szövetsége is, amely jaliscói székhellyel tömörít 25, kiválló minőségő házi- és kisipari keretek között sört főző mestert.

{youtube}UiIG9thZW9w{/youtube}

„Mindenki elismerően nyilatkozik a termékünkről. Több díjat is nyertünk, a fogyasztók és a nemzetközi szaktekintélyek is egyet értenek abban, hogy kitűnő ár-érték arányt képviselnek söreink, ám a Heineken és az AbInBev, olyan kizárólagos forgalmazói szerződéseket kényszerít a vendéglátó- és élelmiszeriparra amelyek lehetetlenné teszik, hogy megjelenjünk a piacon” – folytatja Andreu.

A kizárólagos forgalmazói szerződések mellett az egyeduralkodó két óriáscég visszautasíthatatlan kedvezményes feltételekkel támogatja a fennmaradásukért nagyon kemény kompetenciával harcoló vendéglátóipari egységeket. Hűtőszekrények, székek, asztalok és sörsátrak és nagyon olcsón szállított italok járnak egy-egy a Heinekennel vagy az AbInBevvel kötött megállapodás mellé.

A két nagyvállalat szerint a kizárólagos szerződések gyakorlata nem sért törvényt, mivel a tőkeerős multik gyakran igen kedvező feltételek mellett adnak hitelt a kiskereskedőknek, munkahelyeket teremtenek, sokat javítanak a bárok és éttermek külcsínén és természetesen növelik a gyöngyöző nedű iránti keresletet . A nagy cégek azt is hangsúlyozták, hogy az általuk kínált szerződésekben semmi  kötelezi kimondottan a viszonteladót az ő sörmárkáik kizárólagos forgalmazására.

 A kialakult duópóliumot érthető módon kritikusan szemlélő SABMiller arra panaszkodik, hogy a 70 országban jelenlevő, mintegy 200 márkát képviselő, világszinten 30 milliárd dolláros forgalmat bonyolító cég húsz éves mexikói jelenléte alatt alig 0,7%-os piaci részesedést volt képes kiharcolni.

„Ez egy teljesen zárt szegmense a gazdaságnak, a két vállalat nemzeti duópóliumot alakított ki az elmúlt évtizedekben” – panaszkodik Andreu.

A SABMiller és apró, de eltökélt társainak keresetéről szólva, a mexikói verseny hivatal a CFC elnöke, Eduardo Pérez Motta annyit mondott, hogy „nem lesz egyszerű” és valószínűleg igaza is lehet, mivel a sörháborút indító szövetségeseknek minden kétséget kizáróan be kell bizonyítaniuk, hogy a Heineken-ABInBev tengely gátolja a szektor termelékenységi mutatóinak javítását és azt is, hogy a két mogul visszaél piaci helyzetével.

Egyszóval kezdődik a mexikói sörháború, amiben ha minden jól megy talán vér nem is, de a sör biztosan folyni fog, mégpedig nem is kevés, hiszen a közel 120 milliós ország lakossága évi 62 litert húz le a frissítő nedűből, ekkora piacrért pedig igazán érdemes versenybe szállni.

{youtube}nOri6oxe-Bo{/youtube}

 

 

 

 

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez