Ecuadorban a karácsonyfa állítás mellett szokás egy kis jászolt is elhelyezni a fa alatt. A karácsonyfa díszekkel, üveggömbökkel, édességekkel és sok kis fényforrással ezen az estén a családi élet ,,fénypontja” – vagyis körülötte foglalnak helyet a családtagok. A fa alatt – pontosabban mellette – költik el az ünnepi vacsorát, amely általában töltött szárnyas – pulyka vagy csirke. A hús mellé aszaltszilva alapú szószt adnak, mindig készül a vacsorához rizs és persze nem hiányozhat a bor sem. Éjfélre pedig felkerekedik a család és elmegy az éjféli misére. A Misa del Gallo nagyon fontos része a karácsonyi ünneplésnek, ezt senkinek sem illik kihagynia – ez a leglátogatottabb mise a többségében katolikusok lakta Ecuadorban.
Peruban hasonlóképpen zajlik a karácsony, vagyis feldíszitik a fát, a fa alá teszik a jászolt. Éjfélkor a családtagok átölelik egymást, boldog ünnepeket kívánnak és a család legkisebb tagja ezután behelyezi a kis krisztust a jászolba. a háttérben pedig az örömöt kifejező petárdák hallatszanak – nem olyan robajjal, mint nálunk, hanem erre az alkalomra kis petárdácskákat robbantanak.
Az ünnepi jókívánságok után, amikor Jézus már ott van a bölcsőben, kinyitják az ajándékokat. Az est záróeseményeként ezután jön majd az ünnepi vacsora.
A szomszédos Kolumbiában a karácsonyfa és minden előbb elmondott szokás haosnló, ám az ajándékozásra másnap, vagyis december 25-én kerül sor. A szenteste a gyerekek levelet írnak a Kisjézusnak és korán elmennek aludni , hogy másnap reggel minél előbb megkaphassák az ajándékokat. Ezeket pedig rögtön megpillantják, amint kinyitják a szemüket, hiszen ott vannak az ágyuk körül – vagyis ez az év legizgatottabb éjszakája. .
Argentínában az ünnep 24-én este egy könnyű aperitivvel kezdődik családi körben, majd ezt követ a családi vacsora. Az argentinok gyakran barátokat is meghívnak a karácsonyi vacsorára, tehát nem mindenképpen csak a szűk családi kör van ilyenkor együtt. Az ajándékokat éjfélor illek megnézni, ekkor történik a csomagok kibontása – miközben a családtagok egy része a csomagok kibontásával tszorgoskodik, a többiek petárdákat robbantanak az öröm kifejezésére.
Chilében szintén a hagyományos családi vacsora az ünneklés formája, szintén a karácsonyfa körül és hagyományosan ilyenkor a család egy közös imát is elmond az ünnep tiszteletére. Az ünnep talán itt az egyik leghagyományosabb és legvallásosabb. A chileiek ugyancsak éjfélkor nyitják ki az ajándékokat. A chileiek Papa Noelnek (télapó vagy karácsony apó) más nevet adnak, mint a többi országban: itt viejo Pascuero az est egyik főszereplője.
Kubában hivatalosan 1997 óta lehet újra karácsonyt ünnepelni: a szigetországban a pápalátogatást megelőzően engedélyezték újra ezt a szokást. Ekkor lett újra munkaszüneti nap december 25-e, ezzel a gesztussal várta Fidel Castro II. János Pál pápát. Ezt megelőzően hivatalosan korábban munkanap volt december e két ünnepnapja, a vallásos érzelmű és hagyományokat tisztelő kubaiak valamilyen formában megtartották a karácsonyt. A karácsonyi asztalon szárnyas, rizs, fekete bab és sültbanán található a forradalom óta – a családok lehetőségeinek megfelelően.
Korábban hagyományosan a sültmalac volt az ünnepi asztal központja – Kubában az amerikai befolyás ellenére a karácsonyt spanyol-módra ünnepelték. Ma aligha jutnak hozzá a malachoz – vagyis a többség a szárnyasokkal tölti meg az ünnepi asztalt. Mellette ott az elmaradhatatlan fekete bab, sültbanán, a saláta és a paradicsom. Az édességek között pedig a guayaba-lekvár darabok (állaga a mi birsalma sajtunkra hasonlít) a legizgalmasabbak, egy kis szelet sajtra helyezve. Éjfélkor aztán a vallásos kubaiak családostól elmennek a misére – bár a havannai Katedrális ma már elsősorban külföldiekkel tellik meg. Egy biztos: a szigetországban ma már, akárcsak régen, újra elhangzik – Feliz Navidad.