A listán olyan ismert mexikói közszereplők kaptak helyet, mint a volt szakszervezeti vezető Elba Esther Gordillo, az olajszektor dolgozóit tömörítő érdekvédelmi szervezet elnöke Carlos Romero Deschapms, Raúl Salinas de Gortari volt államfő testvére, Genaro García Luna és Alejandra Sota, Felipe Calderón volt elnök volt munkatársai.
A lista már csak azért is érdekes, mert a Transparency International 2013-as felmérése alapján Mexikó a világ egyik legkorruptabb országának címét is elnyerte, és ahogy azt a régi mondás tartja, a fejétől bűzlik a hal, tehát vessünk egy pillantást arra, hogy kik vezetik a megvesztegethetők listáját.
Az első helyen Elba Esther Gordillót találjuk, a pedagógus szakszervezet (SNTE) volt vezetőjét, akit nem kevesebb, mint 200 millió dollár elsikkasztásával vádolnak. Gordillo számtalan ingatlanja közül kitűnik a Coronado Cayos-i háza melynek értékét mintegy 4,7 millió dollárra taksálják.
A második összesítettben Carlos Romero Deschamps, aki az olajszektor szakszervezetének élén áll mind a mai napig, e mellett pedig a PRI egyik oszlopos tagja, akit hivatali visszaéléssel gyanúsítanak – legalábbis a közvélemény – miközben híres-nevezetes lánya, Paulina Deschamps, Facebookján a világ legkülönbözőbb pontjain tűnik fel jachtokkal és magánrepülőgépekkel, valamint Keiko, Boli és Morgancita névre keresztelt kutyusai társaságában.
Korrupcióban bronzérmes Raúl Salinas de Gortari, a volt államfő testvére, aki többek között meglehetősen kétes hírnevével a büntetlenség és a megvesztegethetőség élő szobra Mexikóban, még akkor is, ha lehúzott 10 évet egy szövetségi fegyházban. Az egy évtizedes büntetést egész könnyen megúszta, ha figyelembe vesszük, hogy összeharácsolt és elkobzott vagyonát egy jótékony bíró döntése nyomán szinte teljes egészében visszakapta.
A negyedik helyen találjuk Genaro García Lunát, aki Felipe Calderón hatéves kormányzása alatt, mint a közbiztonságért felelős államtitkár, aki teljes sikerrel hizlalta a végletekig, majd túllépte az szövetségi költségvetést, visszaélt a ráruházott hatalommal és saját céljaira költötte féktelenül az adófizetők pénzét.
Ötödikként Andrés Granier Melo, Tabasco állam kormányzója végzett, akit korrupciós vádakkal tartóztattak le, e mellett sikkasztott – nem is keveset – adót is csalt, pénzt is mosott, szabad idejében pedig avval henceg, hogy 400 pár cipője és 300 öltönye van, amelyekhez 1000 ingből válogathat.
A sor még hosszan folytatódik, a fenti felsorolás csak a jéghegy csúcsa, ám mégis tanulságos, hogy kik és milyen pozíciókat töltenek be egy-egy ország élén, minden bizonnyal hasonló listát sok más, nem kizárólag latin-amerikai országban is össze lehetne állítani.