Annak ellenére, hogy az előrejelzések szerint a szavazásra jogosultak alig fele fog szavazni, a leendő elnöknek egy roppant politikailag nagyon aktív társadalmat kell majd irányítania, ami nem lesz egyszerű feladat.
Az egyik fontos a politikai erő jól szervezett és hagyományosan mélyen átpolitizált diákság, akinek Bachelet átfogó oktatási reformot ígért, bár kérdés, hogy megválasztása esetén milyen mértékben sikerül eleget tenni az egyetemisták és középiskolások követeléseinek.
A chilei diákvezetők új nemzedéke, élükön a parlamentbe került Camila Vallejónál semmivel sem kevésbé karizmatikus Javiera Paradával, már jó előre jelezte, hogy a diákság nem párpolitikai színekben gondolkozik, hanem, „továbbra is közelről figyeli a pártok működését, és 2014-ben is a korábbról ismert politikai agendával operál majd, amelyből nem hiányozhat a chilei fiatalok érdekvédelme és a tüntetések sem.”
Arról nem is beszélve, hogy a november 17-én tartott első körben több keményen balos diákvezető is a parlamenti mandátumot kapott, így ők közvetlenül is beleszólhatnak majd a tervezett reform keresztülvitelébe.
Másfelől fontos a társadalmi megmozdulások nyomásának engedve állították le a Pasuca Lama bányászati projektet, illetve a Hidroyasén elektromos erőmű tervét, a társadalmi megkülönböztetések ellen pedig a melegek érdekvédelmi képviseletei és a mapuchék vonulnak gondolkodás nélkül utcára, így akár ki is lesz Chile új elnök asszonya, nem lesz könnyű dolga.
Az elemzők szerint Mattheinek csak matematikai esélye van a győzelemre, az első körben 46,67%-ot szerzett Bachelet, bár abszolút többséget nem kapott, mégis biztosan menetel a győzelem felé. A fő kérdés az, hogy a rendkívül népszerű volt elnök asszony, mennyire tud majd eleget tenni a mélyen átpolitizált társadalom igényeinek.