Nelson Mandela értékelte a kubaiak angolai harcát

 

A pretoriai Szabadság parkban áll egy 700 méteres kőfal, amelyre 95 ezer nevet véstek – azoknak a neveit, akik életüket adták a dél-afrikai demokráciáért és harcoltak  lakói egyenrangúságáért. Ezen a táblán 2107 kubai neve is szerepel.

 

A 2007-ben alakult Nelson Mandela Memorial  névsorában szerepelő kubaiak azok, akik Angolában éltüket áldozták a rendzser ellenes erők oldalán 1988-ban. Azt a Cuito Cuanavale mellett lezajlott ütközetet pedig Nelson Mandela mindig úgy említette, mint az afrikai szinesbőrűek egyenjoguságáért folytatott harc egyik fontos kulcseseményét.

,,Az a vereség, amelyet az angolai apartheid rendszer elszenvedett, megtörte a fennálló rezsimet és lehetőséget adott az angolaiaknak egy békésebb és igazságosabb társadalom felépítésére. Az a gőzelem lehetőséget adott a namíbiai népnek, hogy függetlenné váljon, demoralizálta a pretoriai fehérek uralta rendszert és nagy lökést adott a dél-afrikai apartheid elleni harcnak – ezek Mandela szavai és egyben megmagyarázzák, hogyan került több mint kétezer kubai neve a hősök falának névsorába.

A Cuito Cuanavale-i győzelem nélkül szervezeteinket sosem legalizálták volna – ezt is Nelson Mandela mondta 1991-ben a kubai Matanzasban, a nemzeti ünnepen, julius 26-án öszegyűlt tömeg előtt.

Mandela és Kuba kapcsolata szoros és a kölcsönösen elismert értékeken alapult – mondja Victor Netshiavha, a pretoriai Memorial kurátora. 

– A Cuito Cuanavale-i csata talán a legmeghatározóbb ütközet volt az angolai polgárháborúban. Ekkor, 1988-ban ötvenezer kubai katona tartózkodott Angolában és a csatában tízezren vettek részt. Az Afrika déli részén létrejött apartheid rendszerek 1975-től rátelepedtek a térségre és igyekeztek a már kivívott csekély jogokat is visszavonni. A kubaiak támogatásával az angolai erők megsemmisítő vereséget mértek az ottani rendzserre és ettől a ponttól kezdve Pretoria leült tárgyalni az angolaiakkal, a namíbiaiakkal és ez a folyamat vezetett el Dél-Afrika függetlenségéhez. Ezt követően kezdődtek meg az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) tárgyalásai és ezek Nelson Mandela szabadon engedésével, valamint az aparheid politika befejeződésével végződtek – nyilatkozta Horace Campbell az amerikai Siracuse Egyetem professzora a BBC-nek. 

Amikor 1994-ben a választásokat követőeen Nelson Mandela államfő lett, az első ország, amellyel új alapokra helyezte a diplomáciai kapcsolatokat, Kuba volt. Már államfőként 1995-ben újra kifejezete köszönetét a kubaiaknak és annak a támogatásnak, amelyet Afrikának nyújtottak.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez