A szóban forgó majaditót pedig mindenki csak „per majaditó” ismeri Santa Cruzban, az ételnek kicsinyítő képző nélküli formája nem is létezik, sőt, minden valamirevaló pincér hülyének nézne ha, „majadót” kérnénk egy étteremben.
A majada, vagy carne majada egyébként a kecsua charque – azaz a szárított-sózott hús spanyol megfelelője. A charque még a hűtőszekrény 1883-as megjelenése előtti időkből származik, korábban lámából, guanakóból, esetleg alpakából készítették, mára azonban általában szárított marhát jelöl.
Magyarországon főtt marhahússal helyettesíthetjük a charquét, mivel a szárított húst a szakácsnő előbb vízben áztatja, majd megfőzi.
A majadito – azaz a bolíviai rizses hús pofonegyszerű, gyorsan elkészíthető és tápláló eledel. Zöldségek széles skáláját használhatjuk, Robertita általában zöldbabbal, hagymával, paprikával, fokhagymával, paradicsommal, esetleg zöldhagymával, zöldborsóval, egy zapallo névre hallgató tökfélével és sárgarépával készíti a majaditót. Igazából csak a jó ízlés szab határt annak, hogy mit is teszünk a bolíviai rizseshúsunkba.
A charquet, vagy főtt húst kevés olajon megpirítjuk, akárcsak a hagymát és a kockára vágott zöldségeket, hozzáadjuk a rizst, amit szintén üvegesre pirítunk, sózzuk, borsozzuk, piros paprikával ízesítjük, végül az egészet felöntjük a hús főzőlevével. Amikorra a húslé elpárolgott, minden bizonnyal a rizs is megpuhul.
Hogy a megfelelő mennyiségű koleszterint és kalóriát vigyünk a rendszerbe a rizses húst tükörtojással és sült banánnal tálaljuk.
Hozzávalók (4 személyre)
– 2 csésze rizs
– 500 g marhahús
– 2 szál sárgarépa
– 2 paradicsom
– 2 kaliforniai paprika
– 3 gerezd fokhagyma
– 2 fej vörös hagyma
– 2 szál zöldhagyma
– 1 csipet só, bors és pirospaprika
– 2 zöld banán
