Ami még az Iszlám Államnál is veszélyesebb lehet a Sínai-félszigeten
A Sínai-félsziget északi részén az egyiptomi katonák és rendőrök folyamatos harcot vívnak az Iszlám Állam helyi “leányvállalatával”, a Anszár Bait al-Makdisszal. Sok száz rendőr, katona és iszlamista halt már meg, több településről elmenekültek a helyiek a harcok elől – de ahova mentek, ott más valami teszi pokollá az életet.
2013 nyara óta folyik a “háború a terrorizmus ellen” a Sínai-félsziget északi részén. Azóta, hogy Morszi elnököt és Muzulmán Testvériségét kiszorította a hadsereg a hatalomból, ez a vidék lett az iszlamista ellenállás fészke. Fővárosa, a százezres el-Aris most sok olyan embernek ad otthont, akik a biztonsági erők és az időközben az Iszlám Államhoz “leszerződött” fegyveres lázadók összecsapásai elől menekültek, például Rafahból vagy Sejk Zuvaidból. El-Arisban azonban nincs tiszta víz. Már egy hete.
Az ott élők az öntözésre használt városkörnyéki kutakból hordják a vizet. Ami nem olyan egyszerű: kell hozzá a kút tulajdonosának engedélye, másrészt katonai és rendőri ellenőrző pontokon kell átjutniuk az önkénteseknek, akik vállalkoznak a vízhordásra. Ráadásul szigorú kijárási tilalom is nehezíti a dolgot bizonyos napszakokban – írja az Egypt Independent. A biztonsági erőknek pedig minden nagyobb autó gyanús. Attól tartanak, robbanóanyaggal lehet megpakolva.
A Facebookon ilyen felhívások jelennek meg: azok, akik vizet szeretnének, szerezzenek kocsit és tartályokat, aztán hívják ezt és ezt a számot, hogy ebből és ebből a kútból ingyen vihessenek. De hozzáteszik: csak szűrés és forralás után igyon bárki is ebből a vízből.
A vízhiány oka a hatóságok szerint az, hogy a Sínait ellátó rendszer fő vezetéke eltörött, és javítani kell. Közben meg palackozott vízből is egyre kevesebb érkezik a térségbe: a szállítókat elrettentik a szigorú biztonsági ellenőrzések. Ennek ellenére az árak nem nőttek: a kis palack vizet változatlanul 2 egyiptomi fontért adják, a nagyot 4 és félért. Viszont sokak számára ez is megfizethetetlen.
A mecsetek is panaszkodnak: sem a rituális, ima előtti mosdáshoz nincs vizük, sem ivásra, sem takarításra.
Az egyiptomi politikai és gazdasági tanulmányok központjának vezetője, Ádel Amer mindazonáltal nem gondolja, hogy bárki is szándékosan vágta volna el a Sínai-félsziget északi részének székhelyét a víztől. A helyzet szerinte más, mint Rafahban vagy Sejk Zuwaidban, ahonnét el-Arisba menekültek az emberek, és ahol már fél éve nincs víz – azok a városok ugyanis a terroristák bástyáinak számítanak.