Silvia Durán máig tagadja, hogy intim kapcsolatba is került Lee Harvey Oswalddal, mert egyszerűen – mint mondja – nem vonzódott hozzá. Az asszonyt, aki nem akarta, hogy a nyomára bukkanjanak, egy újságíró és a Kennedy gyilkosság titkait kutató egyik könyv – Nyitott ügy (Caso Abierto) szerzője, Philip Shenon találta meg.
Durán folyékony angolsággal utasította el, hogy erről a témáról kérdezzék. Shenon azzal ment el hozzá, hogy tudomása szerint az asszony szeretne közzé tenni egy hivatalos verziót azokról a napokról, amelyek 1963. november 22-ét övezték. Ugyanis az a vád érte, hogy kémkedett Kuba számára és még a CIA-nak is juttatott adatokat.
Durán persze nem akar semmi ilyesmit, tagadja a fentieket.
A néhány szó, amit elmondott, mégis érdekes lehet ebben a történetben, amely 50 éve – szó szerint – megrengette a világot és az Egyesült Államok népének biztonságérzetét. Korábban senki sem gondolta volna, hogy egyszerűen csak meg lehet gyilkolni még most is egy amerikai elnököt, pedig J. F. Kennedy három elődjének a sorsában osztozott.
Akkor, 1963 szeptemberében úgy tünt, hogy Oswald céltudatosan törekszik arra, hogy Kubába menjen és ehhez keresett segítséget a kubai nagykövetségen. Másik uticélja a Szovjetunió volt, amelynek szintén felkereste a nagykövetségét Mexikóvárosban.
Oswald először akkor próbált megszabadulni amerikai útlevelétől, amikor 1959-ben amerikai tengesrészgyalogosként Atsugi japán szigeten szolgált, ahonnan lelépett és Moszkvába ment: egy Helsinkiből érkező vonaton rejtőzött el és egy októberi reggelen Moszkvában találta magát. Arról, hogy ott mi történt, keveset tudni. Egy biztos – az oroszoknak nem kellett Oswald és három év elteltével a fiatalember csalódottan visszaérkezett az Egyesült Államokba. Mindössze 24 éves volt.
Hruscsov rendszerének kellemetlen volt a dezertált amerikai tengerészgyalogos, éppen enyhült a viszony Washingtonnal és kémszempontból is Oswald egy nulla volt. Semmi lényegeset nem tudott. Amikor Oswald megtudta, hogy nem kap menedéket, vissza kell térnie az Egyesült Államokba, moszkvai szállodájában felvágta az ereit. Megmentették és Minszkbe küldték.
Minszkben sem maradhatott, pedig ott feleségül vett egy Marina nevű 19 éves lányt, aki szült neki egy kislányt – mégis, 1962-ben Amerikában landolt.
Shenon könyvében az áll, hogy Elena Garro, a világhírű mexikói író, Octavio Paz első felesége 1965-ben azt mesélte Mexikóvárosban Charles Williams Thomas akkori amerikai nagykövetnek, hogy 1963 őszén egy fiestán megismerkedett Oswalddal és ezen a fiestán ott volt Silvia Durán is: az akkor 26 éves lány, a kubai konzulátus munkatársa, ismert szépségnek számított. Ekkor ismerkedtek meg és erre a kapcsolatra többen is emlékeznek. A fiestán elhangzott még – Garro szerint – hogy meg kellene ölni az amerikai elnököt és ezt Eusebio Azque kubai nagykövet mondta, viccesen. A mexikói titkosrendőrség a Kennedy-gyilkosság után kihallgatta Duránt és ismételten rákérdezett erre az Oswaldo-viszonyra – a nő mindig tagadott, pedig a szolgálatnak állítólag voltak adataik.
A CIA is úgy tudta, hogy Silvia Duránt gyengéd szálak fűzték Oswaldhoz. Mexikói tapasztalatairól és Eusebio Azque kubai nagykövet viceiről Thomas is értesítette a külügyminisztérium vezetőjét, akit akkor Richard Nixonnak hívtak, de akkor úgy látták, nincs szükség ennek a mexikói szálnak a kivizsgálására. Williams Thomast ebben a témában később a Warren Bizottság addig kínozta, amíg 1971-ben öngyilkos nem lett – irja Shenon.
Vagyis a mexikói szál elhalt, pedig még az is lehet, hogy fontos lett volna a Kennedy-gyilkosság szempontjából. Elena Garro rokona, Francisco Guerrero Garro – a La Jornada de Mexico lap alapítója – azt nyilatkozta Shenonnak, hogy akkoriban látták, amint sok érintett furcsa körülmények között eltávozik az élők sorából, de féltek erről beszélni. Ő maga is fiatal egyetemistaként ott volt azon a fiestán, ahol Oswald találkozott a kubai konzullánnyal és a nagykövet viccét is hallotta. Féltem – vallotta be és talán Silvia Durán is félt és fél.