A nemzetközi szervek most arra voltak kíváncsiak, hogy mekkora termőterületre van szükség a legális kokapiac igényeiknek kielégítéséhez. Az EU által közel 900 000 euróval finanszírozott kutatás eredményeit tegnap este ismertette a kormány a növényt hagyományosan termesztő két legnagyobb régió – a Los Yungas és a trópusi Cochabamba – kokatermelőit tömörítő szakszervezetek képviselői előtt.
A tanulmány szerint az országban 14 702 hektáron termesztik legális célokra a növényt, még a fennmaradó 10 600 hektár termése a nemzetközi szervek megítélése szerint a kábítószer-kereskedők markában köt ki. Ennek ellenére az ENSZ elismerte, hogy Bolívia 20%-al csökkentette koka termőterületeit az elmúlt években.
Az eredményekkel azonban nem értenek egyet a kokatermelők érdekvédelmi szervei, álláspontjuk szerint az EU nem vette figyelembe a feldolgozó ipar által felhasznált mennyiséget, amely miatt a 14 702 hektárnál jóval nagyobb területen zajlik a kokatermesztés.
Bolíviára néhány éves felfüggesztés után – amire éppen a kokalevél körüli herce-hurcának köszönhetően került sor – most ismét kiterjed a Az 1961-es Egységes Kábítószer Egyezmény hatálya.
La Paz sikeresen kiharcolta, hogy rendhagyó kivételként a nemzetközi szerződés elismerje Bolívia jogát a koka állami kézben, az ország határain belül történő kereskedelmére, ám az egyezmény továbbra sem engedélyezi a levél exportját.
A bolíviai kormány azt is bejelentette, hogy az 1988/1008-as, a koka termesztését szabályozó törvény helyett teljesen új jogi szabályozás lép majd életbe, ám az új rendelet nem tekinti kötelező érvényűnek a mostani EU-s felmérés ajánlásait.