A mexikói bevándorlók 1990-ben 90 ezres létszámot tettek ki, míg 2010-re számuk az amerikai nagyvárosban hatszázezerre növekedett. Ez évi 6 százalékos gyarapodást jelent, ami több mint a háromszorosa az ideérkezett dominikaiakénak. De nem csak a mexikóiak száma gyarapszik rohamosan, hanem ezzel együtt 2020-ra az Egyesült Államok legnagyobb városa lakóinak többsége spanyol anyanyelvű lesz.
Laird Bergad, demográfiai kérdéseket kuttató amerikai professzor szerint az Egyesült Államokban jelenleg a legnagyobb spanyol ajkú közösség a Puerto Rica-i származásúakból áll, második helyen a dominikaiak állnak, míg a harmadik hely jelenleg – erősen feljövőben – a mexikóiaké.
Ezekből az adatokból persze hiányoznak azok, akik nem rendelkeznek legális tartózkodási engedéllyel, hiszen a vizsgálat csak a hivatalos szervek statisztikáit tudta figyelembe venni. A becslések szerint csak az elmúlt húsz évben háromszázezer mexikói érkezett New Yorkba és a város vonzáskörzetébe. Ehhez még a születések magas száma is hozzátevődik: a mexikói nők ugyanis még a latin-amerikai átlagot alapul véve is sok gyermeket szülnek.
Jellemző adat továbbá, hogy az Egyesült Államokban élő spanyol ajkúak jövedelmi viszonyait vizsgálva a mexikóiak jövedelmi átlaga csökkent a legnagyobb mértékben – ez köszönhető annak, hogy a nagy számú bevándorló között viszonylag kis számban érkeznek magasan képzett szakemberek. Ezt támasztja alá az a jelenség is, hogy sok egyedülálló, alacsony jövedelmel rendelkező mexikói nő létesített önálló háztartást az Egyesült Államokban: míg 1990-ben a nők vezette mexikói háztartások száma az összes 25 százaléka volt, addig 2010-ben már 38 százalékra növekedett. A többségük Puebla városból és a város körzetéből érkezik, ahol az oktatás minimális és nem rendelkeznek a terhesség elleni védekezés korszerű ismereteivel sem – nyilatkozta Laird Bergad professzor.