Ami a társadalmi különbségek alakulását illeti, egész Latin-Amerikában elmondható, hogy a gazdagok még dagabbak, a szegények még szegényebbek lettek azóta, hogy a kontinens a nemzetközi összehasonlítások alapján sikeresen vette a gazdasági válság akadályait. A folyamat azonban a közép-amerikai térségben a legerősebb. Az ott élő 1025 milliárdos, amely a lakosság 0,041 százalékának felel meg, magáénak tudhat a térség 172 800 milliós GDP-jéből 137 000 milliót. Ők azok, akik a latin-amerikai térség gazdagjainak sorába léptek és a kontinens tehetőseinek 14,3 százalékát teszik ki.
Mindez abban a térségben történik, ahol a 43 milliós lakosság túlnyomó többsége egyik napról a másikra él, alultáplált s hihetetlen nyomorban tengődik. A FAO – az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezete – szerint csak Salvadorban az éhezők számát 8 millióra tették 1999 és 2001 kötött. Számuk 2007-2008 között csökkent, de 2011-2012 között újra 7,7 millióra emelkedett és ezt a folyamatot jelzi előre az ENSZ szakosított szervezetének a vizsgálata is.
A Salvaroban lévő Közép-Amerikai Egyetem Emberi Jogok Intézetének igazgatója, Benjamín Cuéllar az El Paísnak elmondta, hogy ezek a közép-amerikai országok – Salvador, Honduras és Guatemala – a nemzeti felbomlás útjára léptek, hiszen aki teheti, elhagyja ezen országokat és biztonságosabb helyet, jobb megélhetést keres magának.
Ezekben az országokban a gazdagok és a szegéynek között fuldoklik a középosztály, amellyel szeretnék megfinanszíroztatni az államok létezését. A tehetősek ugyanis nem adóznak, a szegényeknek pedig nincs miből adózniuk.
A Wealth X de Singapur cégnek a svájci UBS pénzügyi társaság finanszírozta tanulmánya szerint a legtöbb millárdos Guatemalában él (245), Hodurasban 215, Nicaraguában 200, Salvadorban 150, Panamában 115 milliárdossal szerepel a felsorolásban. A Ultragazdagok 2012/13-ban elnevezésű jelentés szerint összvagyonuk az elmúlt évben 9 000 millió dollárral gyarapodott.
A legtöbb milliárdost Latin-Amerika egészét alapul véve Brazília, Mexikó, Argentina, Chile és Kolumbia lakói tudhatják honfitársuknak. A társadalmi szakadék mélyülése azonban minden latin-amerikai országra jellemző.
A közép-amerikai kontinens gazdagokat felsorakoztató országaiban azonban nem a kapitalizmus fejlődik, hanem egy feudális jellemzőkkel bíró sajátos társadalmi szerkezet, amelyet a gazgasági, kereskedelmi, pénzügyi monopóliumok jellemeznek és amelyek pénzügyi hatalmuknál, családi összeköttetéseiknél fogva ellenőrzik vagy birtokolják a politikai hatalmat is – állapítja meg a tanulmány.