5 szó és megérted a világot
Menekültválság, Szíria, Iszlám fundamentalizmus, Vlagyimir Putyin – csak néhány dolog, amit mostanában harsog a híradó. Mi meg csak kapkodjuk a fejünket, hogy mi is történik tulajdonképpen. Nemzetközi tanulmányok nélkül is érthetjük a világot, csak öt fogalmat kell ismernünk – állítja a Foreign Policy.
Sőt, három is elég, ha egyetértünk a következő, diplomatákra vonatkozó megállapítással: a félelem, a kapzsiság és a tévedés jellemzi őket. Hogy ne legyünk nagyon leegyszerűsítőek, jöjjön a beígért öt fogalom!
Anarchia:
A belügyekkel ellentétben a külpolitikában nem létezik egyetlen központi hatalom. Tehát nincs a világon olyan szerv, amely igazságot tenne a civakodó államok között, vagy segítséget nyújtana katasztrófák idején. Azt is mondhatnánk, minden állam úgy sütögeti a maga pecsenyéjét, ahogy éppen sikerül neki. Ez persze nem zárja ki az együttműködés, vagy az önfeláldozás lehetőségét. De azért lássuk be, mindenki a saját biztonságára törekszik. (Ezzel ki is pipálhatjuk a fenti hármas első tételét, a félelmet.)
Hatalmi egyensúly:
Az anarchiából és a biztonságra törekvésből következően mindenki azt vizslatja, mennyivel erősebb, vagy éppen gyengébb nála a másik. A kívánatos szint eléréséhez egyesek ütköznek, mások szövetkeznek. A globális libikókában azonban nem ajánlatosak a hirtelen mozdulatok. Könnyen félreérthetjük ugyanis a szándékokat és így szuperhatalomnak nézhetünk egy csupán megelőző háborút indító államot, miközben lebecsüljük a felemelkedőt. (Vegyesen köszön itt vissz a félelem és a hülyeség.)
Viszonylagos előny:
Vagy másnéven komparatív előny egy közgazdaságtani elmélet. Eszerint ha két ország ugyanazt a terméket állítja elő, annak lesz nagyobb a kibocsátása, amelyik termelése hatékonyabb. Bár a szabály pofonegyszerű, mégis évszázadokba telt megtanulni alkalmazni. Enélkül megérthetetlen a globalizáció és a mai hatalmas nemzetközi kereskedelmi hálózat. (A hármasból a kapzsiság tartozik ide.)
Tévedés:
Hiába hétpróbás diplomaták, jól képzett elemzők, menő titkosszolgálatok dolgoznak az államelnökök keze alá, időnként becsúszik egy-egy rossz döntés. Előfordul, hogy például tévesen agressziónak nézik a másik állam viselkedését, esetleg nem látták át, hogy csak blöfföl a másik fél. Egy szóval ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a döntéshozó is csak ember. Ő is félti a karrierjét, vagy egy szemhunyást sem aludt, mert a gyerek egész éjjel üvöltött, vagy éppen kidobta a nője. (Emlékezzünk vissza a hülyeségre.)
Szociális szerkezet:
Sokszor eltérő és változó normák mentén kapcsolódnak az államok és a különböző nemzetközi szervezetek. Nem ugyanazt jelenti például a rabszolgatartás egy amerikainak, mint egy európainak, vagy a szocializmus egy dánnak, mint egy magyarnak. Vagy egy közeli példa: máshogy viszonyulnak a nőkhöz Európában, mint Afganisztában. Nagyon leegyszerűsítve: a fizikai valóság és a dolgok értelmezése két külön dolog és ebből megint csak adódhatnak félreértések, nem szerencsés szövetségek. (A félelem és a hülyeség juthat most eszünkbe.)