A lista, amelyet Paraguay és Tádzsikisztán vezet – Magyarország a tizenegyedik

A legjobban persze azok jártak, ahol korábban szinte alig jártak turisták. mert bármilyen érdekesek is a guarani indiánok, és bármilyen különlegesek is a számukra épített korai jezsuita missziók, nem is szólva az ország határán emelkedő ipari csodáról az Itaipú gátról,  Paraguayba eddig nagyjából a  kutya nem ment. Majd kétszeresére (97%-kal) nőtt a beutazások száma, de még így is csak 1,28 millió ember volt kíváncsi Paraguayra.

Hasonló a helyzet a második helyezettel is – Tádzsikisztán igazán különleges, csodálatos ország, magas hegyekkel, ősi városokkal, de eddig nem igazán fedezték fel a turisták. Ennek sok oka lehet – Közép-Ázsia nem tűnik a világ legbiztonságosabb környékének (még akkor is, ha magában Tádzsikisztánban már hosszú évek óta nyugalom van), hiszen az országnak hosszú határa van az igazán rossz hírű Afganisztánnal.   Eljutni sem valami egyszerű oda – Dusambéba alig néhány légitársaság repül, és az infrastruktúra sem épült ki igazán jól. Bár 94 százalékkal nőtt a turisták száma, így is alig haladta meg a 400 ezret.

A harmadik helyezett abszolút számokban még kisebbet villant – bár 62%-os növekedést mutatott Niue turizmusa, így is alig 10 ezren érkeztek 2015-ben a kis csendes-óceáni szigetre. Igaz, így is jó tízszeresen múlták felül a sziget őslakosságát.

A negyedik helyezett viszont már igen komoly turisztikai hagyományokkal rendelkező ország  – Japán. A felkelő Nap országát   jó 20 millió külföldi választotta úticéljául 2015-ben, 47 százalékkal többen, mint egy évvel azelőtt. Ezt – többek közt – a japán kormány tudatos turizmus-élénkítő politikájának köszönhetik. Részint készítik elő az olimpiai játékokat, érszint pedig szeretnék megmutatni, hogy az ország milyen sikeresen állt talpra az utóbbi idők természeti katasztrófái után.

Az ötödik – manapság – a magyarok számára is érdekes lehet. Ez ugyanis Izland, ahová hamarosan sokkal több magyar is eljut majd, hála a fapadosoknak, amelyek először teremtenek közvetlen légi összeköttetést Budapest és Reykjavik között. Nem tudjuk mi mennyit fogunk hozzáadni az északi sziget turizmusának robbanásszerű fejlődéséhez, mindenesetre a számok már 2015-ben is imponálóak voltak. 1,3 millió külföldi volt kíváncsi a  gejzírek és szagák országára  – négyszer annyian, ahányan a szigeten laknak. Ezzel pedig közel 30 százalékkal múlták felül a 2014-es számokat.

A következők Bosznia és Hercegovina, Panama, majd Thaiföld, ahol a katonai hatalomátvétel éppúgy nem akadályozta a turizmus dinamikus fejlődését, ahogy korábban a belpolitikai bizonytalanság sem. A kilencedik Chile, a tizedik pedig Palau – a kis csendes-óceáni szigetre 2015-ben 168 ezren látogattak el  19,2 százalékkal többen, mint egy évvel azelőtt.

És itt jön Magyarország – 19,1 százalékkal még mindig igen jelentős növekedést tudhatunk magunkénak. Olyan igazi nagyágyúkat utasítottunk közvetlenül magunk mögé, mint a Seychelles-szigetek, Sri Lanka vagy éppen az amerikaiakat éppen újra megtaláló Kuba.