Oroszország budapesti nagykövete: “Lesz pénz Paks 2-re”

– A napokban Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy a gazdasági nehézségek miatt Oroszország nem hitelez külföldieknek. Paks 2-re is vonatkozik ez?
– Én nem a szóvivőt, hanem a gazdasági miniszter helyettesét, Szergej Sztorcsakot hallottam erről. Ő pedig az új külföldi hitelekről beszélt, hogy bizonyos esetekben azok tárgyalásait függeszthetik fel. Paksról itt szó nincsen, hiszen már létezik a megegyezés és a konkrét államközi szerződés. Más kérdés a projekt miatt Budapest és Brüsszel között felvetődő probléma, amely valóban lassítja a megvalósítást.
– Folyik-e bármilyen párbeszéd a két ország közötti vízumkötelezettség felfüggesztéséről?
– Aligha van erre lehetőség, hiszen Magyarország uniós tagállamként nem tárgyalhat önállóan erről Oroszországgal. Ami az Európai Unió és Oroszország vízumpolitikájára vonatkozó párbeszédet illeti, az Brüsszel kezdeményezésére lett felfüggesztve, miközben mi készek lettünk volna folytatni. Véleményünk szerint ezt mesterségesen gátolják, egész egyszerűen néhány tagállam politikai okok miatt nem akarja.

– Az ukrán válsággal kapcsolatban mi Oroszország jelenlegi álláspontja?
– Váltás történt Ukrajnában és olyan erők kerültek hatalomra, amelyek nem a teljes országot képviselik. Ráadásul mindez az Egyesült Államok és egy sor európai állam nyilvánvaló támogatásával történt. Számunkra Ukrajna testvér nép, amellyel majdnem 400 éven át éltünk együtt és valójában nagyon nehéz elválasztani az ukránt az orosztól. Azt sem lehet mondani, hogy a mostani konfliktus kizárólag etnikai kérdés. Például komoly gazdasági érvágás is ez nekünk. A Janukovics után felálló kormány nem volt legitim és ez ellen a törvénytelenség ellen kezdett tiltakozni Donyeck és Luhanszk, akiket előbb jól felszerelt fiatal banditák, majd a hadsereg rohant le. Mindezt persze Kijev úgy interpretálja, hogy Oroszország hadseregével megszállta Ukrajnát. Márpedig orosz csapatok nincsenek Ukrajnában. Olyan különböző oroszok viszont igen, akik önszántukból mentek oda megvédeni az ottaniakat. A legnagyobb probléma az, hogy tőlünk várják az ukrán válság megoldását és a minszki feltételek teljesítését. Ebben semmi logika nincs: Minszk 2-nél két fél van, Kijev, illetve Donyeck és Luhanszk. Nekünk nincs mit teljesíteni.

– Az elmúlt két évben erősen elszigetelődött Oroszország nemzetközi szinten. Hogyan kívánnak ezen változtatni?
– Először is szeretném tisztázni, hogy nemzetközi szempontból nem gyengült meg Oroszország. A NATO-val és az Európai Unióval szemben gyengébbek a pozícióink, de világviszonylatban ez egyáltalán nem mondható el. Kiváló kapcsolatok fűznek olyan erőteljes államokhoz, mint például Kína, India, Brazília, Argentína, Dél-Afrika, vagy Egyiptom. Oroszország nincs izolálva, nagyon is fontos játékos a nemzetközi színtéren. Aktívan részt veszünk olyan komoly problémák megoldásában is, mint például Iráné, vagy Szíriáé.
– Milyen veszélyt jelent az Iszlám Állam a Kaukázus orosz területeire és egész Oroszországra?
– Mivel már Afganisztánban is megjelent ez a terrorszervezet, onnan meglehetősen könnyen elérhetik Oroszországot, illetve sikeresen verbuválnak új tagokat nálunk is és Európában is. Ugyanakkor az Iszlám Állam nélkül is óriási problémát jelent nekünk a terrorizmus. Emiatt is avatkoztunk be a szíriai háborúba.

– Az alacsony olajár és a szankciók miatt komoly válságot él át az orosz gazdaság. Történelmi mélypontokra csúszik a rubel. Hogyan igyekszik ezt orvosolni a kormány és a Központi Bank?
– Ahogy én látom, a Központi Bank nem tartja katasztrófálisnak a helyzetet. A rubel árfolyamát az olaj ára befolyásolja, amely akár a hordónkénti 20 dollárt is elérheti. Hogy az ebből adódó nehézségek meddig tartanak, nehéz megmondani. Az is igaz, hogy ez a körülmény és az ebből fakadó hiány nehéz feladatokat ró a kormányzatra: egyensúlyban kell tartani a büdzsét. Ez tavaly deficit nélkül sikerült. A rubel miatt most újra meg kell nézni, hol lehet takarékoskodni a kötelezettségek (fizetések, nyugdíjak folyósítása, stb.) teljesítése mellett, és milyen rendszerszintű intézkedések kellenek. Oroszország nem egyszer élt már át hasonlóan nehéz szituációt, ezt is meg fogjuk oldani.

Képek: Wikipedia