Ahol még a középiskolások is együtt fürdenek a szüleikkel
Meglepő és mulatságos, sőt talán sokkoló egy nyugati ember számára, hogy néhány japán gyerek még akkor is együtt fürdik a szüleivel, ha már középiskolás. Kiderül azonban, hogy ennek pozitív hatása (is) van.
Sok nyugati országban a zuhanyzást részesítik előnyben, a fürdőkád csak különleges alkalmakkor kerül használatba, vagy akkor, amikor az ember hosszan akar ázni a forró vízben. Japánban azonban a fürdőzésnek nagy kultúrája van.
A fürdés idegenekkel furcsának tűnhet, de vajon az is fura, ha az ember a családtagjaival fürdik együtt? Japánban ez nem szokatlan jelenség, a kisgyermekek például gyakran fürdenek a szüleikkel, de úgy tűnik, hogy néhány gyerek még akkor is, amikor már középiskolás. Talán ennél is meglepőbb, hogy néhány kamasz másik nemű családtagjával fürdik együtt, anyák fiaikkal, apák lányaikkal.
Egy felmérés szerint a 20-as, 30-as éveikben járó nők közül minden tizedik bizony középiskolás korában együtt pancsolt apjával. A nyugati világban az ellenkező neműekkel zajló fürdés szinte ismeretlen, de különböző kultúrákban más a társadalmi norma. Bár számos japán meglepődik azon, hogy ilyen van, de valóban igaz.
Ennél is érdekesebb, hogy egy iskola rájött arra: van előnye annak, ha a diákok szüleikkel fürdenek egy kádban. A meg nem nevezett fiúiskola felmérést készített, és kiderült, hogy a diákok csaknem fele együtt fürdik édesanyjával, és ők jobb eredményeket érnek el a tanulásban. Szerintük ez a társas érintkezés hatása, vagyis a szoros fizikai kapcsolat segíti a Japánban is jelenlévő elidegenedést.