Jelenleg a Peruban 89000 hektáron termelt kakaó közel háromnegyede, mintegy 61000 hektár államilag támogatott „alternatív termény”, mely a kokacserjét hivatott helyettesíteni mint a régió fő mezőgazdasági terméket. Az elemzők szerint Peruban jelenleg mintegy 62500 hektáron zajlik kokatermesztés, jórészt legálisan.
A perui kakaoexport és a kakaóbabból előállított termékek exportja 2012-ben 107 millió dollárra emelkedett, amely ugyan a 2011-es kivitelhez képest csak 2 millió dolláros többletet jelent, ám a 2007-es 43 millió dollárhoz képest jelentős előrelépés.
A koka-helyettesítő projektet részben az állami DEVIDA (Nemzeti Fejlesztési és Drogmentesítő Bizottság) alapjából, részben pedig nemzetközi forrásokból finanszírozzák.
Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (ONUDD) most olyan mintagazdaságok kialakításán dolgozik a perui partnerekkel, amelyekben a földművesek, környezetbarát technikákkal termelik a kakaót.
„Fontos megemlíteni, hogy a világ kakaótermelésének jó részét adó ecuadori CCN51-es fajta mellett mi Peruban a helyi „caco finót” favorizáljuk, mely sokkal magasabb minőséget képvisel, igaz nehezebb is termeszteni, de éppen ezért jelenleg a piac alig 5%-án van jelen a fajta. Pontosan ez az a piaci rés ahova a perui termelők betörhetnek a magas minőséget képviselő finóval”- mondta az infosurnak Jochen Wiese az ONUDD perui tanácsosa.
“A „cacao fino” ízvilága a szakértők szerint egészen egyedülálló, a virágos-diós utóízek mellett cukor- és savfoka teszi igazi ínyencséggé a fajtából készült termékeket”- folytatta Wiese.
Az érzékeny kakaófajta termelése igen sikeresnek bizonyult San Martín Monzón és Ucayali völgyeiben, ahol a jó kezű exkokatermelők a „cacao fino” hektáronkénti átlagosan 611 kilogrammos termésátlagát 2500 kilogramm fölé tornázták, olyan egyszerű eljárásokkal, mint a megfelelő metszés, vagy a trágyázás.
A legális kokatermeléssel is próbálkoztak a helyi hatóságok, ám a terv nem vált be, leginkább azért, mert a kartellek az állami kokafelvevő ENACO árainál nyolcszor magasabb összeget kínáltak a kokabálákért, így a termés továbbra is a maffiák kezében kötött ki.
A koka helyett kakaó program nagymértékben hozzájárul a térség társadalmi békéjének megszilárdításához. A földműves családok sikerrel függetlenítették magukat a maffiáktól, és a magasabb jövedelmeket vállalkozásaik fejlesztésére, vagy éppen gyerekeik oktatására tudják tudják fordítani.
A program gyenge pontja az, hogy továbbra is egy nyersanyag világpiaci árától teszi függővé a közösségek jólétét, a kakaó tonnánkénti ára pedig a 2008-as mélyrepülés és a 2010-es csúcs után, ismét folyamatos zuhanást mutat, így mindennél fontosabb lenne a nagyobb hozzáadott értéket képviselő feldolgozott termékek exportja az egyszerű nyersanyag kivitele helyett.