Fernando Meirelles brazil rendező filmje, amely a hatvanas években kezdődik és a nyolcvanas években ér véget, a kis Ze és a fiatal fotós, Buscapé életét követi: mindketten a drog, a bűnözés, a bandák harca közepette élik Ciudad de Díos életét. A film négy Oscar-jelölése a legjobb bizonyíték akkori sikerére.
Ma a városrészben 40 ezer ember él, akiket eredetileg a városvezetés telepített ide, hogy a nyomornegyedek számát csökkentse, de később gengsztereik, bűnözőik és kegyetlen gyilkosaik révén váltak ismertté házsorai Brazíliában is. Hátborzongató, ahogy a film egyik jelenetében a kis Ze megparancsolja egy másik gyereknek, hogy válasszon ki társai közül néhányat és ölje meg őket. S ami még megmaradt: a szakács elől menekülő tyúk futása az elkerülhetetlen elől, végig a favella utcáin. Csak sejtjük, a tyúkkal mi lett, a film akkori főszereplői azonban még ma is rendelkezésre állnak – ott, abban a favellában.
Kis Zé, vagyis Leandro Firmino ma 35 éves és nem sokat nyert azzal, hogy a film híressé tette. Mint mondja, abban az időben sokat foglalkoztatták, aztán az egyszercsak megszakadt. A film alkotói a favella látogatásakor nézték ki, majd behívták és ráosztották a szerepet. A film többi gyerekszereplője ugyancsak a favella lakója – többnyire még ma is. Annak ellenére, hogy folytatta színészként és sok filmben szerepelt, ez nem segítette hozzá ahhoz, hogy az élete megváltozzon, kikerüljön a favellából.
Amikor 2011-ben Barack Obama ellátogatott Brazíliába és felkereste az Isten városát (Ciudad de Díos), őt is meghívták a nagy fogadásra. Nem ment el – mondja. Az valami politikai ügy volt, mi köze ennek a favellához. Nem fűllik a foga az üres celeb-világhoz. De azért volt, akinek sikert hozott a film: főleg azoknak, akik a nemrég készült dokumentumfilmben megszólalnak. A filmet még nem vetítik, de ott főleg a sikereseket kérdezik, igaz, többségük azért a favella lakója – mondja.
Alice Braga, aki a fotósfiúba szerelmes lány szerepét játszotta, később pedig nagyobb filmekben is szerepelt, úgy látja: sikerét a Ciudad de Díos-nak köszönheti. Az a csók ott a tengerparton sokak fejében megragadt: sokakat megismertem ennek a csóknak köszönhetően – nyilatkozza a dokumentumfilmben.
Cavi Borges, aki a mostani dokumentumfilmet készíti, elmondja, hogy sokaknak a favellában nem tetszett az eredeti film. Amikor elmondták, hogy dokumentumfilmet forgatnának a régi filmhez kapcsolódóan, sokan azt felelték: Na ne, már megint….
Amikor a brazil kormány megkezdte a favellák megtisztítását a bűnözőktől és drogdílerektől, a második ,,béketeremtésre kijelölt” helyszín éppen az Isten városa volt. A gyilkosságok száma a 2008-as 36-ról 2012-ben 5-re csökkent.
Az emberek most azt hiszik a film nyomán, hogy ilyen Brazília és jönnek, hogy a saját szemükkel lássák a favellát. Olyan ez, mint Danny Boyle filmje, a Gettómilliomos esetében, mindenki azt hiszi, hogy az India.
Azt szeretném, hogy minden országban, ahol szerették az Isten városa című filmet, megnéznék ezt a tíz évvel később készült dokumentumfilmet is.