Az Amerika-közi Emberi Jogi Bizottság (CIDH) a napokban megjelent beszámolója szerint a hondurasi büntetés-végrehajtás egyszerűen felhagyott több helyi börtön igazgatásával teljes mértékben a rabokra bízva az intézményeket. Ennek következtében létrejött a börtönök “önkormányzati” rendszere, és a fegyintézetek élén a “koordinátoroknak” nevezett börtönlakók állnak.
A (CIDH) jelentése szerint a hondurasi börtönviszonyok “embertelenek, nyomorúságosak, a rendszer pedig végtelenül korrupt”.
Az amúgy állami intézményekben a büntetés-végrehajtási szervek jogköre egyenlő a nullával. Ami a CIDH-nek újdonságként hatott, a hondurasiak körében korántsem ilyen korszakalkotó felfedezés: több börtönben például a rabok spontán alakult önkormányzati szervei alakítják a normákat, határozzák meg, hogy mit szabad és mit nem, sőt még az állam által kiszabott büntetéseket is felülírják ha úgy hozza a szükség.
A börtönökben gyakorlatilag minden kapható ami kinti szabad világban elérhető, drogok, fegyverek, nők, sok esetben pedig a rendszer olyan jól működik, hogy a büntetésüket letöltött rabok idejükön felül vállalnak bentlakásos munkát az intézményekben.
A fegyházakban sok esetben a női és a férfi szekciók közötti elkülönítés megszűnt a nőket pedig rendszeresen kényszerítik prostitúcióra férfi rabtársaik
Annak ellenére, hogy a CIDH azonnali hatállyal felszólította Hondurast, hogy vessen véget a tarthatatlan börtönviszonyoknak kevés az esély arra, hogy a közeli jövőben változzon a fogvatartottak helyzete a közép-amerikai országban, ahol egyébként többszörösen túlterhelt a büntetés-végrehajtási rendszer.
Hondurasban történt egyébként az elmúlt idők egyik legtöbb áldozatot követelő börtöntüze is, amikor 2012-ben a comayaguai fegyházban felcsapó lángok 350 elítélt halálát okozták.