Egy hétköznap Kairóban – piramisok nélkül
Ha azt mondjuk, Kairó, a legtöbb embernek a piramisok ugranak be, a fáraók, a Nílus. De az egyiptomi főváros ennél sokkal több.
Erődszerű középkori házak, a régi párizsias elegancia emlékét kopottan őrző belváros, gyönyörűen felújított mecsetek a Khan el-Khalili, a nagybazár környékén, parkok, kozmopolita és fényűző új negyedek, meg düledező épületek, az utcán nejlonzacskókat rágcsáló kecskékkel. Ez mind-mind Kairó. Meg ennél sokkal több is.
A város egy szeletét mutatja meg videóklipjében Mohammad Assaf. A mindennapi Kairót. Embereket, amint a talán legegyiptomibb ételt, a kosharit eszik. Ami kétezer évre visszatekintő, hihetetlen energiabomba, tészta, rizs, bab, hagyma, paradicsom és rengeteg fűszer egyvelege.
Aztán egy fickó jön a biciklijén, a fején egyensúlyozza a lapos kenyérrel megtömött óriási fatálcát. Majd egy szabót látunk dolgozni az utcán, miközben vidám gyerekek rohannak bele a képbe. A portékáját húzza maga után egy utcai árus, a kávéház előtt meg mentateát isznak, bent megy a dominó meg a Tawlet El Zahr, fiatalok és öregek szívják a sisát, a vizipipát.
Végül itt a Zamalekre vezető oroszlános hidat látjuk, sétáló emberekkel, vattacukor-árussal, a háttérben a Kairó-toronnyal, elől a Nílussal, rajta a színesre dekorált bulihajókkal. Az egyiken éppen esküvőt ünnepelnek.
Hát ilyen izgalmas és színes egy nap Kairóban, a kötelező látnivalók nélkül.