Szaúdi nők vonulnak ma, a történelemben először a szavazóhelyiségek felé. És egyből választókként is, meg jelöltekként is. De kocsit persze továbbra sem vezethetnek.
A több mint 5 ezer férfi mellett 980 nő is indult jelöltként a mai helyhatósági választásokon. Ami pedig a részvételt illeti: 1 millió 350 ezer férfi mellett 130 ezer nő is felvetette magát a választói névjegyzékbe.
A voksolás menetében nincs semmi különös: a választók megkeresik a nevüket a falra kifüggesztett papíron, aztán igazolják magukat, majd beikszelik az általuk támogatott jelöltet a szavazólapon, amit végül egy átlátszó urnába dobnak. Helyi idő szerint délután 5-ig, akkor zárnak a szavazóhelyiségek.
Maga a tény viszont, hogy a nők is választanak és választhatók, már annál inkább új. Egy lépés ahhoz, hogy a férfiakkal egyenlő(bb) szerepet játszanak a konzervatív királyság társadalmi életében.
És hogy miért a helyhatósági választásokon? Azért, mert Szaúd-Arábiában egyedül a városi tanácsokba választhatnak közvetlenül képviselőket a polgárok. Eddig kétszer tartottak ilyen választást 1962 óta: 2005-ben és 2011-ben, de azokon csak férfiak indulhattak, és csak férfiakra lehetett szavazni.
A mostani változtatások egyértelműen a nők jogainak kiszélesítését jelentik, bármi is legyen a végeredmény. Ezen a téren egyébként már történtek lépések a januárban elhúnyt Abdullah király uralkodása idején, a mostani női részvételről is a néhai uralkodó döntött.
Ja igen: azt még nem is mondtuk, hogy női kvóta nincs a szaúdi választásokon.
De azért a helyzet kevésbé rózsás, mint amilyennek látszik. Abban, hogy csak tizedannyi nő regisztráltatta magát választóként, benne van az is, hogy a hivatalok akadályokat gördítettek sokuk elé, amikor fel akarták magukat vetetni a névjegyzékbe – jelentette még a kampányidőszak kezdetekor, november végén Rijádból az AFP.
Dzsiddában az egyik aktivista, Sahar Hassan Nasief, akinek több barátnője is indult a mai választáson, arról számolt be, hogy többször is el kellett mennie a hivatalba, míg végre regisztrálták. Az egykori egyetemi tanárnak viszont még a 95 éves édesanyja is felvetette magát a névjegyzékbe.
Sok nő ugyanakkor vagy nem mer élni a lehetőséggel, vagy nem fogja fel a fontosságát. Azt mondják: minek mennének voksolni, amikor a helyi tanácsoknak csak az utcák és a parkok rendbentartására, a szemét elszállítására terjed ki az igencsak limitált hatáskörük.
Sok férfi, köztük a 35 éves Sultan Al-Obthani most otthon is marad: azt mondja, a legutóbbi választáson ott volt, de semmi hasznát nem látta.
Jóllehet a választók alsó korhatárát levitték 21-ről 18 évre, a tanácsok választható tagjainak arányát pedig kétharmadra emelték, a női jelöltek esetében hatalmas a kihívás: a férfi szavazók száma tízszerese a női voksolókénak.
“Nem tudom megjósolni az esélyeimet, de kihoztam magamból a legtöbbet a kampányban” – mondja a 33 éves Safinaz Abu-Alshamat, aki Mekkában indul, és a közösségi médiában kampányolt. A választókörzetében 2 ezer női szavazót regisztráltak, szemben 48 ezer férfival.
Egy szaúdi férfi számára pedig nem könnyű egy nőre szavazni – egyszerűen nem így szocializálódtak arrafelé az emberek. Jóllehet például Khalid Al-Dakhil független politikai elemző azt állítja, hogy ő természetesen fontolóra veszi, hogy egy nőre adja le a voksát, mert az szerinte a demokrácia felé tett lépés lenne.
Nassima al-Sadah, aki maga is jelölt al-Qatif városában, biztos abban, hogy legalább egy nőnek sikerül ma. Talán ő lesz az. Úgy érzi, hogy tett annyit már a közösségért, összegyűjtött már annyi bizalmat, hogy eljuthat a győzelemig. Hamarosan kiderül.
