Pamutból van a pénze, de nem rongybaba, mi az?
Nem mesebeli királyság, hanem nagyon is létező ország, Kirgizisztán bankjegyei készülnek pamutból. Utánanéztünk, Csingiz Ajtmatov írón kívül, mi mindenről híres még ez a közép-ázsiai ország.
Hogy ne csigázzuk a kedélyeket, kezdjük rögtön a pénzzel. A kirgiz szom bankjegyeihez speciális, pamut alapanyagú papírt használnak, amelyet Nagy-Britanniában és Franciaországban gyártanak. Ez állítólag több mint ötezer hajtogatást bír ki elszakadás nélkül, míg a hagyományos pénzpapír csak 80-at. A szom nyomását is külföldön, Franciaországban és Máltán végzik.
Több szempontból is rekordernek számít Kirgizisztán. Például itt található a világ egyik legnagyobb gleccsere. Az Inilcsek gleccser 60 km hosszú. Igaz, a globális felmelegedés miatt rohamosan fogy. Összesen 88 hegylánc szeli át az ország területének több mint 70 százalékát. Kirgizisztán büszkélkedhet még a világ második legnagyobb édesvízi tavával, az Iszik-költ a Kaszpi-tenger előzi meg a sorban.
Itt található a világ legnagyobb diófa erdeje. A több mint 600.000 hektáros terület az Arszlanbob völgyben található 1700 méterrel a tengerszint fölött. A helyiek szerint a dió nem is a görögöktől, hanem a kirgizektől származik. Állítólag amikor keletről hazafelé tartott Nagy Sándor, megállt az Arszlanbob völgyben, ahonnan magával vitte Európába az addig ismeretlen csemegét.
Eposzukkal sem aprózták el a dolgot a kirgizek. A nemzeti hősükről, Manaszról szóló költemény több mint 500.000 soros.
Más közép-ázsiai országhoz hasonlóan Kirgizisztánban is komoly kultúrája van a teázásnak. A fejenkénti teafogyasztás világranglistáján a kirgizek a 40. helyen állnak.
Jusson eszünkbe Kirgizisztán, amikor az exklávéra keresünk példát. A kirgizisztáni Barak településet teljesen Üzbegisztán veszi körül. A Fergana-völgyben található körülbelül ezer lelkes falut 1991-ben vették körbe üzbég erők és státusza a mai napig tisztázatlan.
A Magyarországon is népszerű Csingiz Ajtmatovon kívül más híresség is született Kirgizisztánban, igaz nem mindegyikük kirgiz állampolgár. Az egykori nehézsúlyú profi ökölvívó, aki ma már Kijev főpolgármestere, Vitalij Klicsko a kirgiz Belovodszkojében látta meg a napvilágot 1971-ben. Akkoriban ugyanis katonai szolgálatot teljesített édesapja az országban.