A becslések szerint 2015-re a latin-amerikai személyi testőrök és biztonsági cégek forgalma eléri a 30 milliárd dollárt. Ez több, mint Panama vagy Uruguay nemzeti jövedelme, vagyis tetemes gazdasági tényező a biztonság – és annak hiánya.
S ha megnézzük, hogy kiben bíznak a térség lakói, akkor egyértelműen a magántestőrök és biztonsági őrök kerülnek ki győztesen. A rendőrséget szinte minden országban tehetetlennek, rosszul képzettnek és korruptnak tartják. Különösen így van ez, mikor fény derül az általa elkövetett bűnökre – mint ahogyan ezt Mexikóban, a 43 eltüntetett diák esetében láthattuk.
Átlagosan a kontinensen egy rendőrre két magáncég által alkalmazott biztonsági őr jut – ez is mutatja, hogy kik szavatolják a lehetőségekhez mérten az ott élők biztonságát. Például Brazíliában egy rendőrre három biztonsági őr jut, Guatemalában öt, és Hondurasban hét.
Tény, hogy a magánkézben lévő biztonsági szolgálatok a világ minden részén egyre nagyobb szerephez jutnak, ugyanakkor Latin-Amerikában ez az arány kiemelkedően magas. Persze, ez nem véletlen, hiszen itt történik a legtöbb gyilkosság, emberrablás, és itt tűnik el nyomtalanul a legtöbb ember. Ebben nagy szerepet játszanak a drogkartellek és a különböző bandák, ezért is történhetett meg, hogy Latin-Amerika a gyilkosságok gyakoriságának tekintetében megelőzte Afrikát.
A latin-amerikai biztonsági őrökkel mindenütt találkozhatunk: pisztollyal az övükben és golyóálló mellényben állnak a kenyérbolt, a szőnyegbolt, a Coca Cola üzlete előtt, a bankokról, pénzváltókról nem is beszélve. Kabátjuk, mellényük alá rejtett fegyverrel és telefonnal a kézben kísérik a jómódúak gyerekeit az iskolába, a feleséget bevásárolni – s mégis, a statisztikák azt mutatják, hogy nem oldják meg a biztonsági problémákat.
S mi van azokkal, akik nem tudják megfizetni a biztonsági szolgálatot? A szegényebb rétegek önvédelmi csoportokat szerveznek, figyelőszolgálatot alakítanak ki, vagy egyszerűen fizetnek az őket molesztálóknak: igyekeznek megvásárolni a békéjüket.
A biztonsági őrök népszerűsége a gazdasági helyzet romlásával, a jövedelmi különbségek növekedésével és az állam biztonságra költött pénzének csökkenésével jár együtt. Vagyis a biztonság gazdasági kérdés – mutat rá az ENSZ vonatkozó tanulmánya, amelyet nemrég tettek közzé a szervezet székhelyén.